Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

110 — Nőtartás — járásbíróság előtt érvényesítendő s ha a járásbíróság a bontóper beadásáig nem is döntött a kérdésben, fennmarad a hatásköre a kereset elbírálására, viszont a bontóper bírósága az ideiglenes tartás kérdésében a járásbirósági perben már meghozott jogerős határozatot módosíthatja (I. 1254.). Ha a fél a járásbíróságnál a bontóper beadása előtt megindított keresetét a bontóper be­adásáig terjedő ideiglenes nőtartásdíjra szállítja le, az azontulá ideiglenes nőtartásdíjak megítélését pedig a H. T. 98. és 102. §§. szerint a bontóper bírósága előtt kéri, nincs akadálya annak, hogy mindkét bíróság külön határozzon (IV. 122.), A bontóper birósága, vagy a megtámadási per bírósága azonban csak akkor határozhat az ideiglenes nőtartás kérdésében, ha a nő a H. T. 72. §. és 98. §. értelmében a tartás iránti kére­lem előterjesztésével egyidejűleg az ideiglenes különélés elrende­lését is kéri, illetve ha a híróság a H. T. 99. §-a alapján a külön­élést hivatalból elrendeli (IV. 570.). A jogerős hontóitélet folytán az ideiglenes intézkedések, — igy a járásbíróság által az ideiglenes nőtartás kérdésébein hozott határozat is — önmaguktól hatályukat vesztik, ami kizárja azt, hogy ilyen esetben az ideiglenes nőtartás kérdésében hozott járásbírósági Ítéletet a fél perújítással támadja meg (I. 2042.). A végleges nőtartási igény a bontóperbeli keresetben érvé­nyesítendő és ha annak érvényesítését a nő itt elmulasztja, el­veszti az igényt, hacsak jogfenntartással nem élt (II. 127.). A jogfenntartás nincs meghatározott szólamhoz, vagy forv mához kötve (IV. 123.). A »vagyoni igényeknek« külön perre, vagy tévedésből az árvaszéki eljárásra történt fenntartása érvéí­nyes jogfenntartást jelent (I. 1286, III. 710.). Az a kifejezés^ hogy »vagyoni igényeket« nem támasztok, a végleges nőtartási igényről való lemondást is jelenti (IV. 123.). Nincs szükség külön jogfenntartásra, ha a végleges nőtartási díj iránt a bontóper előtt már külön per tétetett folyamatba (II. 378.), vagy ha a felek a bontóper előtt egyezségileg rendezték a tartást (IV. 123, 430.). A bontóperben nem érvényesített tartást az esetben is érvé­nyesítheti a nő, ha a férj később külön elvállalta a tartás tel­jesítését. Az ilyen kötelemvállalás érvényességéhez elegendő min­den ügyleti komolysággal tett nyilatkozat akkor is, ha az az­összeg megjelölése nélkül tétetett (C. 3892/1929.). A nőtartásdíj — ideiglenes és végleges nőtartásdíj egy­aránt — nemcsak a férjjel szemben, hanem a férj szüleivel szemben is érvényesíthető akkor, ha az önálló vagyonnal nem biró fiú a szülők beleegyezésével vitte nejét a szülői házba és a a fiu tevékenységét egészben, vagy túlnyomó részben a szülők gazdaságában, üzletében, vagy vállalatában fejti ki s ezért meg­felelő díjazásban nem részesül, a feleség viszont önhibáján kivül

Next

/
Thumbnails
Contents