Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

Meghatalmazottak 83 nyesíti, a csatolt ügyvédi megbízást csak saját nevében írta alá és ezt a hiányt később, felhívásra sem pótolta. A Kúria ezért a II—V- rendű felperesek keresetét hivatalból visszautasítja a. következő indokolással: Az I. rendű felperes, mint a kiskorú II—V. rendű felperesek gyámja, ezek nevében is érvényesített követelést az alperesekkel szemben, azonban ügyvédjének a kiskorúak nevében a pervitelre szóló meghatalmazást nem adott és ezt a hiányt felhívás ellenére a felülvizsgálati eljárásban sem pótolta. Eszerint a II—V. rendű felperesek ügyvédi képviselet nélkül léptek fel, holott a kir. törvényszék előtti eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező, miért is az alsóbíróságok ítéletét annyiban, amennyiben a kiskorúak keresetét érdemben bírálták el, hatályon kívül kellett helyezni és a II—V. rendű felperesek keresetét a Pp. 110. §-a értelmében hivatalból vissza kellett utasítani. (XIV. 1048.) Az 1057. számú elvi határozat szerint: A bíró kizárása iránt szóbeli tárgyaláson kívül előterjesztett kérelem ügyében az ügyvédi képviselet kötelező, ha magában a főügyben is kötelező. Államkincstár perbeli képviselete. Ha a fellebbezési bíróság ítélete ellen a kir. kincstári jogügyi igazgatóság a m. kir. Kincstár alperes képviseletében élt felülvizsgálati kérelemmel, közömbös és semmi jelentősége sincs annak, hogy a felülvizsgálati kérelmet a m. kir. Kincstár képviseletére hivatott kir. kincstári főügyész csak a saját nevében írta alá; ennélfogva a felülvizsgálati kérelmet azon az alapon, hogy azt nem a peresfél adta be, visszautasítani nem lehet. (XVI. 517.) Baptista gyülekezet perbeli képviselete. A baptista gyülekezet nem törvényesen elismert vallásfelekezet s kormányhatóság által jóváhagyott szervezeti szabályzata nincsen. Ennek következtében a baptista gyülekezet elnöke, illetve lelkésze a gyülekezetnek bíróság előtti képviseletére s e célból ügyvédi meghatalmazás adására nem jogosult. (XVI. 240.) Ügyvédi meghatalmazás a házassági eljárásban. A Pp. 643. §-ának első bekezdése szerint a házasfelek ügyvédjének a házassági per vitelére szóló különös meghatalmazást kell bemutatnia. Különös meghatalmazás szükséges a kereset, vagy viszontkereset támasztásához is. E rendelkezés szerint tehát a kereset, vagy viszontkereset támasztásához még a házassági per vitelére szóló meghatalmazás sem elegendő, hanem kifejezetten a kereset, 6'