Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

Harmadik személyek részvétele a perben 79 érvényesítésében, vagy oly támadó- és védőeszközöket, amelyek a mellékbeavatkozó előtt ismeretlenek voltak, a főfél szándékosan vagy súlyos gondatlanságból nem érvényesített. MeUékbeavatkozás visszautasítása jogi érdek hiánya címén. A mellékbeavatkozók felülvizsgálati kérelemmel élnek az összes alperesek érdekében, köztük a II. r. alperes érdekében is, akivel szemben a per szünetel, továbbá az V. és VII. r. alperesek érdekében is, akiknek a keresetet nem lehetett kézbesíteni. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a II., V., VII. r. alperesekre vonatkozó részeiben visszautasítja, a következő indokolással: Mivel a II. r. alperessel szemben a per szünetel, az V. és VII. rendű alperesek pedig a keresetnek részükre történt sikertelen kézbesítése miatt még nem állanak perben, a mellékbeavatkozóknak a II., V. és VII. rendű alperesekkel való vonatkozásukban ezidőszerint még nincs olyan jogi érdekük, amely a beavatkozásukat a Pp. 84. §-a értelmében indokolttá tenné. Ennélfogva a m. kir. Kúria figyelemmel arra, hogy a felperes a mellékbeavatkozás visszautasítását kérte, a Pp. 87. §-a értelmében a II., V., VII. rendű alperesek érdekében történt mellékbeavatkozást visszautasította. (XIII. 930.) Mellékbeavatkozó jogai és a mellékbeavatkozás költségei. A mellékbeavatkozó jogosított a fél érdekében a per állása szerint megtehető minden cselekményt véghezvinni; a félre nézve azonban ennek a cselekménynek csak annyiban van hatálya, amenynyiben a fél cselekményével ellentétben nem áll (Pp. 88. §). Az alperes a felülvizsgálati tárgyaláson kijelentette, hogy a felperes kereseti jogát elismeri. Az alperesnek ezzel a perbeli cselekményével ellentétessé vált a mellékbeavatkozónak az a ténye, amellyel a fellebbezési bíróság ítélete ellen felülvizsgálati kérelemmel élt, az tehát hivatalból visszautasítandó volt. Az alperesnek a felülvizsgálati tárgyaláson végzett e perbeli cselekményéig azonban más volt a helyzet. Az alperes az elsőbírói és az azt helybenhagyó fellebbezési bírósági ítélet ellen ugyanis fellebbvitellel nem élt. Viszont a döntést helyesnek elfogadó nyilatkozatot sem tett és felebbviteli jogáról sem mondott le. így a mellékbeavatkozónak az alperes érdekében végzett az a két perbeli cselekménye, hogy mind a két ítélet ellen feli ebbvitellel élt, a fellebbezés tekintetében egyáltalán nem, a felülvizsgálat tekintetében pedig a felülvizsgálati tárgyalásig nem volt ellentétben az alperes cselekményeivel. A mellékbeavatkozó tehát az alperes érdekében való felülvizsgálati kérelem beadására eredetileg