Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

74 Felek ban elfoglalt álláspontjából is nyilvánvaló — a közkereseti társaságon kívül minden egyes társasági tag egymagában is jogosult. Az ellenkező álláspont arra az észszerűtlen eredményre vezetne, hogy a vétkes társasági tag hozzájárulásának megtagadásával mindenkor megakadályozhatná a K. T. 75. §-án alapuló jogok érvényesítését. (XVI. 388.) Perviteli bizomány. A felperesként fellépő vízimolnárok az alperes hajózási társaság ellen indított kártérítési perben nem álló tulajdonostársaik kártérítési követelését is érvényesítik. Az alperes e követelésekre nézve kétségbe vonja a felperesek kereshetőségi jogát. A Kúria a következő indokolással utasítja el az alperesnek erre alapított felülvizsgálati panaszát: A felperesek a kereseti követelést társtulajdonosi jogaik alapján, vagy — mint a jelen perben — becsatolt felhatalmazásuk alapján is a perben nem álló társtulajdonosok részére is érvényesíthették. A magyar kir. Kúria 43. számú polgári jogegységi határozatában kifejtettek szerint ekként a fellebbezési bíróság nem sértett jogszabályt, hogy a felperesekként fellépő társtulajdonosok felperességi jogát megállapíthatónak ítélte. (XV. 556.) Perviteli bizományos kereshetőségi joga. Téves az a jogi álláspont, hogy a hitelező más személyt követelésének per útján saját nevében való behajtására csak akkor jogosíthat fel, ha követelése engedményezhető. A m. kir. Kúriának 43. sz. polgári jogegységi döntvénye a feljogosítást nem szorítja az engedmény útján átruházható követelések körére, mert indokolásából kitűnik, hogy a Kúria a döntés alapjául szolgált ellentétes elvi alapokon nyugvó határozatok közt olyan esetre vonatkozó ítéletet is figyelembe vett, amelyben az engedményezés kifejezetten ki volt zárva és a döntés hatálya alól a nem engedményezhető követeléseket nem vonta ki. (XVI. 11.) A bírói egyesség hatálytalanítása iránt indított perben az elsőbíróság előkérdésként vizsgálta és az alperesek ellen döntötte el azt a kérdést, hogy megtámadhatja-e a felperes megtévesztés címén az egyességet; a per érdemében az elsőbíróság elutasította a keresetet. Alperesek nem is fellebbeztek, csak a felperes fellebbezésére adott válasziratukban fejtették ki azt az álláspontjukat, hogy a felperesnek nem volt fellépési jogosultsága. A fellebbezési bíróság ezt az utóbbi kérdést érdemben bírálta el, ami miatt a felperes jogszabálysértést panaszol felülvizsgálati kérelmében. A Kúria a következő indokolással utasítja el ezt a felülvizsgálati