Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

Bírói hatáskör 59 csak akkor irányadó, ha az a köztudomással, vagy a bíróság hivatalos tudomásával nem ellenkezik. (XVI. 91.) Pertárgy értékének megállapítása hivatalból a köztudomás alapján. A 102 hold kiterjedésű ingatlan birtoka iránt indított perben a felperes a per tárgyának értékét 5000 pengőben jelölte meg. Az alpereseknek a fellebbezési bíróság ítélete ellen beadott felülvizsgálati kérelmével szemben a felperes azt vitatja, hogy a per tárgyának értékére való tekintettel felülvizsgálatnak nincs helye. A m. kir. Kúria az alperesek felülvizsgálati panaszát érdemben bírálja el, mert: A pertárgy értéke a birtokperekben a Pp. 6. §-ának 1. pontja értelmében a dolognak, illetőleg a dolog azon részének az értéke, amelynek birtoka vitás. A jelen esetben ez a fellebbezési bíróság ítéletének rendelkező részében tüzetesen megjelölt 102.5 holdnyi ingatlan értékével egyenlő. Noha a felperes ennek az értékét 5000 pengőben jelölte meg és ebben a tekintetben a peres felek között az ügy eldöntésekor nem is volt vita, a Kúria mégis azt találta, hogy ez az értékelés az ingatlanoknak köztudomású értékénél tetemesen alacsonyabb. Ennélfogva a per tárgyának értékét ugyané köztudomás alapján 5000 pengőnél magasabbra értékelte. (XIV. 91.) A felperes keresetét arra alapította, hogy őt az alperes házas ingatlanára telekkönyvön kívül szolgalmi jog illeti meg, amely abból áll, hogy az alperes házának kapubejáratán keresztül átjárási jog illeti meg saját házának udvarába és az udvari lakés épületrészekhez, amely jog gyakorlásából az alperes őt tilos önhatalommal egészen kizárta s kérte az előbbi állapot helyreállításaként az átjárás gyakorlásába leendő sommás visszahelyezését. Eszerint a per tárgya azonos az átjárás telki szolgalmi jogának tartalmával és tárgyával, minélfogva az érték megállapításánál is a Pp. 6. § 2. pontjának rendelkezése szerint az alperes ingatlanának értéke az irányadó. Alaptalanul vitatja az alperes, hogy amennyiben a per tárgya értékének a megállapításánál a Pp. 6. §-ának 2. pontja alkalmazandó is, a jelen esetben csupán a beltelek területének az értéke — épületek nélkül — vehető számításba, mert a törvény szövegében mindenütt csak „telek"ről van szó, telek alatt pedig nem lehet a rajta lévő épületeket is érteni. A törvény ugyan a „szolgáló telek" és „uralkodó telek" kifejezéseket használja, de csak azért, mert ezek a kifejezések külön jogi fogalmakat jelentenek, egyébként azonban — gazdasági jellegük szerint — azok lehetnek beépített vagy üres telkek,