Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

20 Bírói hatáskör lati alkalmazottaknak a szolgálati jogviszonyból folyóan a közülettel szemben szolgálati jogviszonyuk fennállásának megállapítására irányuló, illetőleg illetmény iránt támasztott követelését is) kifejezett eltérő törvényes szabály hiányában közigazgatási útra tartoznak. Vagyis csak abban az esetben érvényesíthetők rendes bírói úton, ha van olyan törvényes jogszabály, amely az ilyen ügyek elbírálását kifejezetten a rendes bíróság hatáskörébe utalja. Olyan jogszabály azonban, amely az Országos Társadalombiztosító Intézetnél díjnoki állást betöltő alkalmazottaknak a szolgálati jogviszonyuk fennállásának megállapítására irányuló, illetőleg illetményeik iránt támasztott igénye érvényesítését kifejezetten a rendes bíróság hatáskörébe utalná, nemcsak hogy nincs, hanem — a kifejtettek szerint irányadó — 1897:XXIV. tc. 2. §-ának 7. pontja a díjnokoknak a sérelmesnek tartott elbocsátásból származó ügyei elbírálását kifejezetten az ott megjelölt közigazgatási hatóság (minisztériumban és szükséghez képest a minisztériumnak alárendelt hivatalban alakított három tagból álló bizottság) hatáskörének tartja fenn. Ennélfogva az Országos Társadalombiztosító Intézetnél díjnoki állást betöltő alkalmazottnak az Intézettel szemben támasztott igénye elbírálására a rendes bíróságnak nincs hatásköre. Éspedig annál kevésbbé, mert az 1869:IV. tc. 1. §-ában foglalt alkotmányjogi alapelvből folyó általános hatásköri szabály, hogy a törvényes jogszabállyal (az adott esetben az 1897:XXIV- tc. 2. §-ának 7. pontjában foglalt rendelkezéssel) közigazgatási útra utalt vitás ügyekben a rendes bíróság — kifejezett eltérő törvényes rendelkezés hiányában — sem a közigazgatási eljárást megelőzően, sem azt követően el nem járhat. De nincs hatásköre az eljárásra a szóbanforgó kérdésben a m. kir. Közigazgatási Bíróságnak sem. Az állami vagy azzal egy tekintet alá eső hivataloknál alkalmazott díjnokok ugyanis állami alkalmazottak ugyan, de nem állami tisztviselők. Az 1896. évi XXVI. tc. 83. §-a első bekezdésének 1. pontja azonban csak az állami tisztviselőknek és az egyéb állami alkalmazottak közül az altiszteknek és szolgáknak az illetményeikre való igényéből eredő kérdéseket, valamint ebből az igényből folyólag az államkincstárral szemben támasztott követeléseket utalja a m. kir. Közigazgatási Bíróság hatáskörébe s más olyan jogszabály nincsen, amely szerint az állami hivataloknál alkalmazott díjnokoknak illetményeik iránt támasztott követelése elbírálására a m. kir. Közigazgatási Bíróság volna hivatott. Ennélfogva az Országos Társada-