Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

18 Bírói hatáskör sokra való igény tekintetében, valamint ebből az igényből folyólag az államkincstárral szemben támasztott követelésekre nézve — az e § harmadik bekezdésében foglalt kivételekkel — a m. kir. Közigazgatási Bíróság előtt eljárásnak van helye. A törvénynek (ugyanilyen rendelkezést foglal magában a 7000/1925. M. K számú rendelet 135. pontja is) ebből az általános rendelkezéséből következik, hogy valahányszor olyan kérdésben merül fel vita, vájjon az ellátásra igényjogosultat a törvény alapján megilleti-e és milyen összegű ellátás, úgy — hacsak a törvény vagy más törvényes jogszabály kifejezetten eltérő rendelkezést nem tartalmaz — az idézett törvényhely második bekezdésében foglalt ezt a hatásköri rendelkezést kell alkalmazni, vagyis ilyen esetben az eljárás a m. kir. Közigazgatási Bíróság hatáskörébe tartozik. (XIV. 645. Hb.) Az országgyűlés képviselőházánál alkalmazott szakaltiszt részére a képviselőház elnöke által megállapított nyugellátásnak magasabb összegben meghatározása iránt folyamatba tett eljárás a m. kir. Közigazgatási Bíróság hatáskörébe tartozik. Ez a vitás kérdés ugyanis tárgyánál fogva az 1912. évi LXV. tc. 120. §-ában felsorolt kérdések közé tartozik és e § harmadik bekezdésében foglalt kivételek között nincs. Más, külön törvény vagy törvényes jogszabály sem veszi ki ennek a vitás kérdésnek elbírálását a m. kir. Közigazgatási Bíróság hatásköréből. A m. kir. Közigazgatási Bíróság hatásköre megállapításánál nem szolgálhat akadályul az, hogy az 1912. évi LXV. tc. 120. §-ának második bekezdése a miniszter (állami számvevőszék elnöke) határozatával kapcsolatban ad közigazgatási bírósági jogsegélyt. A m. kir. Közigazgatási Bíróság hatásköre szempontjából ugyanis az az irányadó, hogy a panasz tárgyává tett vitás kérdést a törvény a bíróság hatáskörébe utalja-e, nem pedig az, hogy a megtámadott határozatot mely hatóság hozta. (XIV. 645. Hb.) A m. kir. postáná] fogadalom letétele mellett állandóan alkalmazott munkás közszolgálati alkalmazottnak minősül. Az ilyen alkalmazottnak az illetményekre irányuló igénye, valamint ebből az igényből folyóan a m. kir. kincstárral szemben támasztott követelése, mint az állammal szemben fennálló közjogi jogviszonyból származó követelés, közjogi, közelebbről közigazgatási jogi természetű. (XIV. 665. Hb.) A város által fenntartott és szegények, gyógyíthatatlan betegek, valamint árvaházi növendékek elhelyezésére szolgáló