Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

206 Felülvizsgálat A kártérítési per érdemében pernyertes alperes csatlakozási kérelemmel támadja meg a fellebbezési bíróság ítéleti indokolásának a per előkérdései eldöntésére vonatkozó részleteit. A m. kir. Kúria a csatlakozási kérelmet a következő indokolással utasítja vissza: A fellebbezési bíróság azt a kérdést, hogy a felperes, mint sértett, a büntető főtárgyaláson kártérítési követeléséről lemondott-e vagy sem, továbbá, hogy a felperes elhalt fia az üzlet vezetésében milyen szerepet töltött be, csupán mint a kártérítési követelés előkérdését döntötte el, indokolása e részének tehát önálló határozat jellege nincs s ekként a peres felek között az ítélet jogerőre emelkedése esetében sem létesít ítélt dolgot, ennélfogva az ügy érdemében pernyertes alperes azt a m. kir. Kúria 1064. számú polgári elvi határozata értelmében csatlakozási kérelemmel meg nem támadhatja. Ezért az alperes csatlakozási kérelmét vissza kellett utasítani, ez a visszautasítás azonban nem zárja ki, hogy az alperesnek a fellebbezési bíróság megállapításai ellen intézett támadásai, mint a Pp. 534. §-a szerint megengedett válaszirati támadások figyelembe vétessenek. (XIV. 585.) Az, hogy valamely részvénytársaság részvényeiként kibocsátott okiratok érvényes részvények-e vagy sem, a részvényest a társasággal, valamint a társaságot a részvényessel szemben megillető jogok, nemkülönben a részvényeseknek egymás közötti viszonya szempontjából olyan fontos jogi hatásokat eredményező jogi tény, amelyre vonatkozó bírói ítélet indokolásában foglalt döntés határozat jellegű és mind a részvénytársaságnak, mind a részvényeseknek nemcsak az adott perbeli, hanem esetleg a jövőbeli jogi helyzetét is lényegesen érintheti. E határozat jellegű megállapítás ellen pedig önállóan is lehet felülvizsgálati kérelemmel élni. (XIV. 110.) A felperes versenytársi minőségének kérdése a perben nem önállóan, hanem csak a keresetbe vett jognak előkérdéseként volt a fellebbezési bíróság döntésének tárgya. A perbe vitt jognak ilyen előkérdése felől hozott döntés az ítélet jogerőre emelkedése esetében sem válik a felek között ítélt dologgá és önálló határozati jellege sincsen; az ítélet indokolásában foglalt ilyen jogi állásfoglalás a válasziratban megtámadható ugyan, az ellen azonban külön fellebbvitelnek egyáltalában, tehát csatlakozási kérelemnek sincsen helye. (P. H. T. 1064). (C. P. IV. 9/1940.) Az a kérdés, hogy a felperes szorult anyagi helyzetében kötötte-e meg a megtámadott egyezséget, továbbá, hogy az alperest