Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

Felülvizsgálat 197 említett törvényes rendelkezésnek csak az a célja, hogy a pernek az érdeme, a döntést megelőző és előkészítő mellékes körülmény érintése nélkül bocsáttassék felülvizsgálat alá. Az eljárásra vonatkozó szabály megsértésén tehát ebben a vonatkozásban csak olyan jogszabálysértést lehet érteni, amelyet a bíróság az eljárás menetében, vagy a tényállás megállapításában az érdemi döntés előkészítésénél követett el. A Ppn. 18. §-a a fellebbezés elhagyásával használható felülvizsgálat igénybevétele tekintetében egyébként nem is különböztet a pergátló körülmény tárgyában hozott és más ítéletek közt, amiből következik, hogy ez a jogorvoslat az előbb említett ítéletekre vonatkozóan is igénybevehető. (XIV. 464.) Ha a perben elsőfokon a járásbíróság helyett a törvényszék járt el, a bíróság hatásköre ellen felhozott pergátló körülmény mellőzése miatt érvényesített felülvizsgálati panaszt figyelembe venni nem lehet, mert a Pp. 522. § második bekezdése értelmében nincs helye felülvizsgálatnak a fellebbezési bíróság ítélete ellen azon az alapon, hogy a per a járásbíróság hatáskörébe tartozik. (C. P. VI. 5347/1941.) A fellebbezési bíróság az elsőbíróságnak azt az ítéletét, amellyel az az alperes által a Pp. 180. § 6. pontja alapján támasztott pergátló kifogásnak helyet adott és az ebben a pontban foglalt pergátló körülmény alapján a pert megszüntette, hatályon kívül helyezte és a pert azon az alapon szüntette meg, hogy a felperes helyett harmadik személy meghatalmazás nélkül járván el, jóváhagyás hiányában az elsőbíróság ítélete a Pp. 505. §-ának második bekezdése értelmében a fellebbezési kérelemmel és ellenkérelemmel meg nem támadott részében is hivatalból hatályon kívül helyezendő. Az alperes által a fellebbezési bíróság ítélete ellen beadott felülvizsgálati kérelem visszautasítható nem volt, mert bár mind az elsőbíróság, mind a fellebbezési bíróság ítéletének végeredménye a per megszüntetése és bár az alperes az elsőbíróság ítélete ellen fellebbezéssel nem élt, a fellebbezési bíróság ítélete ellen felülvizsgálati kérelemmel mégis élhet a következő okokból: Az elsőbíróság a pert az alperes által támasztott, de hivatalból is figyelembe veendő pergátló kifogás alapján szüntette meg, ezzel szemben a fellebbezési bíróság a megszüntetést azon az alapon mondotta ki, hogy a felperes helyett meghatalmazás nélkül harmadik személy járt el. így, bár mindkét alsófokú bíróság megszüntette a pert, mégis a fellebbezési bíróság a fent mondottakra tekintettel az elsőbíróság ítéletét végelemzésben