Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

Felülvizsgálat 193 tani pedig ezeket az értékeket nem lehet, mivel az egy eljárásba egyesített pereknél nem a követelések együttes összege, hanem közülük a legnagyobb érték az irányadó. (Pp. 476. §.) (C. P. V. 3279/1940.) A felperesek követeléseiket egy keresetben érvényesí­tették, miért is a pertárgy értékének kiszámításánál azok értéke a Pp. 7. §-ának második bekezdése értelmében összeadandó. Együttes értékük az 5000 P-t meghaladja, mivel pedig a fellebbe­zési bíróság a keresetet teljesen elutasította, a felülvizsgálati ér­ték is meghaladja a felülvizsgálati értékhatárt. (XVI. 302.) Az 1930:XXXIV. tc. 37. §-a szerint abban a kérdésben, hogy alperes a fellebbezési bíróság ítélete ellen mennyiben élhet felül­vizsgálati kérelemmel, az alperessel szemben megítélt követelés­nek, vagy követelésrésznek az értéke az irányadó. Ha tehát ez az érték eléri a felülvizsgálati értékhatárt, az alperes felülvizsgálati kérelme vissza nem utasítható akkor sem, ha a felperes a felül­vizsgálati kérelem benyújtása után keresetének egy részétől elál­lott s a kereseti igény értéke ennek következtében a felülvizsgá­lati értékhatárnál kisebb összegre is csökkent. (XV. 899.) A felperes a kir. kincstár ellen azon az alapon lépett fel kár­térítési keresettel, hogy kárát az alperes közegeinek hivatalos eljárása közben elkövetett mulasztása okozta. Az ilyen per a Pp. 2. § 3. pontja értelmében a per tárgyának értékére való tekintet nélkül a kir. törvényszék hatáskörébe tartozik, ennélfogva a Te. 37. §-ának második bekezdése szerint ebben a perben arra való tekintet nélkül helye van felülvizsgálatnak, hogy a felülvizsgá­lati érték a felülvizsgálat kizárására irányadó értékhatárt meg­haladja-e vagy sem. Ha tehát való lenne is, hogy a felülvizsgálati érték nem haladja meg a felülvizsgálat kizárására irányadó értékhatárt, a felülvizsgálati kérelmet ebből az okból visszautasí­tani nem lehet. De nem lehet visszautasítani a felülvizsgálati kérelmet annak határozatlanságára alapított ok alapján sem, mert az alperes felülvizsgálati kérelmében határozottan kijelen­tette, hogy a fellebbezési bíróság ítéletének akként való megvál­toztatását kéri, hogy a kereset elutasíttassék, ez pedig magában foglalja annak a kijelentését, hogy az alperes az ítéletet egész ter­jedelmében támadja meg. (C. P. I. 3704/1940.) Az Országos Földhitelintézet ellen a nyugdíjak átértékelésére irányadó arányszám fölemelése címén előálló nyugdíjkülönbözet iránt indított per azok közé a perek közé tartozik, amelyeket kü­lön törvény (1936:XIV. tc. 8. §-ának második bekezdése, 1911 :XV. 13

Next

/
Thumbnails
Contents