Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

Eljárás félbeszakadása 181 az eljárás a II. rendű alperessel szemben folytattassék. (XVI. 260.) A Pp. 505. és 540. §-aiban foglalt rendelkezések szerint a felül vizsgálati bíróság hivatalból veszi figyelembe, ha valamelyik fél törvényes képviselője mellőzve volt, vagy nem igazoltatott. E hiány — mint a Pp. 180. § 6. pontjában foglalt pergátló körülmény — abban az esetben áll fenn, ha a perindítás, illetve a perbevonás a törvényes képviselő mellőzésével történt, vagy a törvényes képviselőként fellépő félnek ez a minősége nincs a perben igazolva. Nem alkalmazhatók ellenben az említett rendelkezések akkor, ha az igazolt törvényes képviselője útján már szabályszerűen perbelépett, illetve perbevont félnek a törvényes képviselője később, a per során meghal. Utóbbi tény perjogi következménye a Pp. 466. §-a értelmében az eljárás félbeszakadása. Ez a perjogi hatás sem áll be, ha annak a félnek, aki törvényes képviselőjét elvesztette, a per vitelére meghatalmazottja van. Erre az esetre a Pp. 470. §-a a meghatalmazott kérelmére az eljárás felfüggesztésének a jogát adja meg a bíróságnak. (XIV. 176.) Per félbeszakadása csőd esetén. A gy.-i kir. törvényszék mint csődbíróság, 1939 április 21-én E. F. hagyatéka ellen csődöt nyitott. Minthogy pedig a csődnyitás hatályának kezdete után a pert a csődtörvény (1881 :XVII. tc.) 8. §-a szerint a közadós ellen folytatni nem lehetett, az eljárás E. F.-cel s illetve csődtömegével szemben a Pp. 467. §-a értelmében félbeszakadt. Mivel pedig az elsőbírósági eljárás során a csődtömeg képviseletében a csődtömeggondnokot perbe nem idézték, így arról sem lehet szó, hogy a félbeszakadt eljárás a tömeggondnok perbelépésével perrendszerűen folytatódott és mivel a tömeggondnok az eljárás folytatásának szabálytalanságát fellebbezésében érvényesítette, a kir. törvényszék a Pp. 467. §-ának megfelelően járt el, amikor az E. F.-cel szemben félbeszakadt eljárás folyamán vele szemben hozott elsőbírósági ítéletet hatályon kívül helyezte. Az eljárás félbeszakadása csődnyitás esetében magának a törvénynek erejénél fogva áll be. A félbeszakadást tehát a k.-i kir. törvényszék annak ellenére is megállapíthatta, hogy a gy.-i kir. törvényszék előzőleg ellentétes értelmű határozatot hozott. Annak sincs a törvény erejénél fogva beálló félbeszakadás szempontjából jelentősége, hogy E. F. alperes egyedül állt-e perben, vagy csak mint pertárs volt a perben érdekelve (csődtv. 11. §), mert ennek a körülménynek csak az eljáró bíróság illetékességére van kihatása. Félbeszakadás ese-