Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)
178 Igazolás hatalmazás a meghatalmazottat különös gondosságra is kötelezi, amely az igazolási határidő különleges szabályozása folytán arra is kiterjed, hogy meggyőződést szerezzen arról, hogy a jogorvoslati határidő utolsóelőtti napján postára adott jogorvoslati beadvány kellő időben beérkezett-e, vagy az igazolás esete és szüksége beállott-e. (C. P. IIÍ. 4399/1940.) A fellebbezés az ítélet közlése után a 17. napon érkezett a bírósághoz: a felperes mulasztását vétlen mulasztásnak tekinteni nem lehet, mert a felperes képviselőjének tudnia kell, hogy Budapesten a bíróságok részére a postán érkező beadványok kézbesítése a postafiókban való elhelyezéssel történik és ezt mindennap a reggeli órákban és naponként csupán egyszer ürítik ki, másrészt azt is tudnia kell, hogy szombati napon, amelyen a fellebbező feltevése szerint a kézbesítésnek történnie kellett volna, az irodai órák 12 órakor véget érnek és e nap után a vasárnapi rendes munkaszüneti nap következik; ilyen körülmények között pedig annak folytán, hogy fellebbezését a bíróság székhelyétől távol, az utolsóelőtti nap délutánján, tehát a leg végső időben adta postára, késedelmét vétlennek tekinteni nem lehet. (XV. 720.) A felperes elkésett felülvizsgálati kérelmét igazolási kérelemmel nyújtja be és ebben a késés okául arra hivatkozik, hogy ügyvédje időközben a képviseletről lemondott és ezért nem adhatta be kellő időben a felülvizsgálati kérelmet. A m. kir. Kúria az igazolást megtagadja és az elkésett felülvizsgálati kérelmet a következő indokolással utasítja vissza: A felperes ügyvédjének a fellebbezési bíróság ítéletét 1939. évi szeptember hó 29. napján kézbesítették. Minthogy a felülvizsgálati kérelem beadásának 15 napos záros határideje a Pp. 526. §-a értelmében az ítélet kézbesítésétől számítandó, ez a határidő október 14. napján lejárt. A felperes az ítélet kézbesítésének napján, vagyis 1939 szeptember 29-én a fellebbezési bírósághoz érkezett beadványában azt jelentette be, hogy ügyvédje a képviseletről ezennel lemond és kérte az ítéletnek saját kezéhez kézbesítését. A bíróság a felmondást tudomásul vette, az ítélet újabb kézbesítését azonban megtagadta és a felperes ügyvédjét az 1937:IV. tc. 92. §-ában foglalt kötelezettségére figyelmeztette. Ezek szerint a meghatalmazási jogviszony a felperes és ügyvédje között 15 nap múlva, ugyancsak október 14. napján szűnt meg, a felperest tehát a felülvizsgálati határidő alatt ügyvéd képviselte, mert lemondott ügyvédje ez alatt az idő alatt is köteles volt a felperes képviseletében híven eljárni és a