Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)
164 ítélet jogereje rendelkezését és ennek következtében helyesen utasította el a felperes keresetét azon az alapon, hogy a felperes követelését az előző perben hozott ítélet már jogerősen elbírálta és az ebben az ítéletben foglalt döntés a felek között ítélt dologgá vált. Az előző perben azonban csak a tárgyi felelősségre alapított követelések voltak a kereset tárgyai, az a kérdés ellenben, hogy a felperes a mindkét kereset alapjául szolgáló baleset miatt támaszthat-e a vétlenül okozott kárért való felelősség szabályai szerint a méltányosság alapján is kártérítési követelést az alperes ellen, az előző perben kereset tárgya nem volt, ennek következtében a méltányosságra alapított kártérítési igény a korábbi perben ítélkezés tárgya nem is lehetett. Tévedett tehát a fellebbezési bíróság, amikor a felperesnek a jelen perben a méltányosság alapján érvényesített kártérítési követelését is az előző perben hozott ítélettel már elbírált igénynek tekintette, ennélfogva a felperesnek a méltányosságra alapított kereseti követelését érdemben is el kellett bírálni. (XIII. 798.) A felperes mind ebben a perben, mind az alperes ellen korábban indított és jogerős ítélettel befejezett perében az alperessel kötött szerződés hatálytalanítását kérte. Erre irányuló újabb keresetének jogcímeként a későbbi perben az ajándékozás céljának meghiúsulására hivatkozott. Az újabb keresettel szemben az alperes az ítélt dolog kifogását emelte, amely kifogásának a fellebbezési bíróság helyet is adott és a keresetet ezen a címen elutasította. Felperes felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozik, hogy a jelen perben keresetének jogcíme eltér a korábbi perben érvényesített kereset jogcímétől. A m. kir. Kúria a következő indokolással utasítja el ezt a panaszt: A jogerős ítélettel már elbírált perben és az ebben a perben érvényesített jog nemcsak a kereseti kérelem tárgyát illetően, hanem az ajándékozás ellenében kikötött szolgáltatások nem teljesítéséből származtatott jogalapja tekintetében is azonos. A jogalapnak ezt az azonosságát nem érinti az a körülmény, hogy a felperes ebben a perben az ajándékozási szerződés hatálytalanításának jogcíméül a korábbi perben megállapított tényállásra utalással, más tényalapnak előadása nélkül, a célkitűzés meghiúsulását jelölte meg. A felperes azzal, hogy az ajándékozási szerződés hatálytalanítására irányuló keresetének a felek korábbi perében már elbírált tényalapját az ajándékozás céljának meghiúsulása jogcímmel jelölte meg, a korábbi perben érvényesített jogtól különböző jogot nem érvényesített.