Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

148 Szakértők feladata. Ezért a bíróságnak a szakértőt csakis a szakkérdésnek a megvilágítására kell meghallgatnia. (C. P. VI. 1643/1940.) Ha a perben olyan ténykérdés merül fel, amelynek elbírálásához szükséges szakértelemmel a bíróság nem rendelkezik, a bíróság szakértőt nevez ki s az általa kinevezett szakértőt hallgatja meg és ennek véleménye mellett a felek által magánúton, vagyis a bíróság közreműködése nélkül beszerzett szakértői véleményt is figyelembe veheti ugyan, de azt figyelembe venni nem köteles. (XVI. 565.) A tanuknak a tényekre vonatkozó vallomása mellett a szakértői vélemény is mérlegelhető törvényszerű bizonyító eszköz. (C. P. VI. 3861/1940.) A bíróság szabadon ítéli meg, hogy a szakértők véleményeiben észlelhető ellentétek a szakértők véleményeinek felülvizsgálását szükségessé teszik-e, vagy pedig a szakértelmet igénylő ténykérdés az ellentétes szakvélemények egyikének meggyőző erejénél fogva a szakvélemények felülvizsgálata nélkül is elbírálható. (C. P. I. 4912/1941.) Az a körülmény, hogy a felek a kirendelendő szakértő személyében megegyeznek, a Pp. 350. § utolsó bekezdéséből, továbbá a Pp. 363., 365. §-aiból kitetszően nem akadályozza a bíróságot abban, hogy a szakértő előadásának, mint bizonyítéknak a tartalmát a Pp. 270. §-ának megfelelően mérlegelje. Nem sért tehát eljárási szabályt a bíróságnak az a döntése, amellyel a felek által bár közösen megnevezett szakértő véleményétől eltérően határoz. (C. P. VI. 4723/1940.) A bíróság a szakértők véleményéhez s így az Igazságügyi Orvosi Tanács véleményéhez sincs ugyan kötve, azokat szabadon mérlegelheti s az orvosi véleménytől eltérő meggyőződésre és megállapításra is juthat, ennek feltétele azonban az, hogy a perben felmerült adatok megfelelő és perrendszerűen megokolt mérlegelésének eredményeként meggyőzően utaljon arra, hogy a szakértői vélemény akár megfelelő tárgyi adat hiányában, akár a következtetés helytelen volta miatt nem állhat meg. (C. P. III. 6198/1939.) Nincs olyan kötelező jogszabály, amely az ügyletkötő felek szabad akaratelhatározási képességének a vizsgálatánál orvosszakértő meghallgatását mellőzhetetlenné tenné. A bíróság a Pp. 270. §-a értelmében ebben a kérdésben is a tárgyalás és bizonyítás egész tartalmának szorgos méltatásával szabadon határoz s megkötve csak annyiban van, hogy meggyőződésének okait és azokat ?.z okokat, amelyek miatt a bizonyítást elégtelennek tartja, vagy V. fél ajánlotta bizonyítást mellőzte, az ítéletben tüzetesén elő kell