Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

Közvetett bizonyítás 141 E) Kár mennyiségének a megállapítása Közvetett bizonyítás A tisztességtelen verseny miatt folyamatba tett perben a fellebbezési bíróság a felperes kártérítési követelését elutasította, mert az alperesek kifogásolt cselekményével okozati összefüggésben álló kár fennforgását nem találta megállapíthatónak. A felperes alaki jogszabály megsértését panaszolja azért, mert a fellebbezési bíróság a kár megállapításánál nem alkalmazta a Pp. 271. §-át. A m. kir. Kúria a panaszt a következő indokolással utasítja el: A Pp. 271. §-a alapján kárnak, elmaradt haszonnak menynyiségét a bíróság belátása szerint csak abban az esetben állapíthatja meg, ha annak felmerülte nem vitás, vagy be van bizonyítva. Ámde a fellebbezési bíróság a Pp. 270. §-ában foglalt megtámadási ok hiányában felül nem vizsgálható mérlegelés eredményeként, tehát ehelyütt is irányadóan azt állapította meg, hogy a felperesnek nem sikerült bizonyítania, mikép az alpereseknek a tisztességtelen versenyről szóló törvénybe ütközőnek megállapított cselekménye folytán a vitás film bemutatásával elérhető jövedelme csökkent. (XV. 943.) A bíróság a felperes kárának mennyiségét a Pp. 271. §-ának alkalmazásával határozta meg s ezt joggal tehette, mert a kár mennyiségének minden mozzanatát az adott esetben teljesen bebizonyítani nem lehet. Ennek a kárnak a meghatározásában ugyanis olyan tényezőket kell számbavenni, amelyek az emberi befolyásolás körén egészen kívül esnek. (C. P. VII. 3203/1940.) (Az adott esetben a kártérítés mértékének jövőben elérhető terméshozam alapján való meghatározásáról volt szó.) A kárnak bírói megállapítástól függő mennyiségére nézve (Pp. 271. §) hivatalból szakértő meghallgatása csak akkor foghat helyet, ha azt a bíróság véleménye megalkotásához szükségesnek tartja. (C. P. I. 3364/1939.) A Pp. 273. §-ában szabályozott közvetett bizonyításnak ott van helye, ahol a megállapított ténykörülmények egyenként, vagy együttvéve valamely tényállítás valóságára vagy valótlanságára alapos következtetést engednek. A fellebbezési bíróság felsorolta azokat a körülményeket és bizonyítékokat, amelyek a felperes tényállításait megcáfolják, illetve amelyek ezeknek oly nagy mértékben szólnak ellene, hogy a fellebbezési bíróság azokat tényállásként meg nem állapította. A fellebbezési bíróság a külön-