Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

120 Elállás a Pp. 187. §-ának első bekezdése szerint a perbebocsátkozás után történő elállás esetében is megfelelően alkalmazandó) az elállást az ezt követő első tárgyaláson az alperesnek előadható kérelmére kell megállapítani. A további érdemi tárgyalásnak azonban nincs perrendi akadálya, ha a felperes az elállást visszavonva, kereseti kérelmét fenntartotta, az elállás megállapítása pedig nem történt meg, a felperes költségben sem marasztaltatott; így a Pp. 186. §-a negyedik bekezdésében, illetve a Pp. 180. §-a 8. pontjában megjelölt pergátló ok sem forog fenn. (XIV. 194.) B) Elállás a keresettol és a pertől A Pp. 186. §-ának a 187. § második bekezdésével és a 390. §-ával való egybevetéséből kétségtelen, hogy a keresettől való elállás a keresettel érvényesített jogról való lemondástól teljesen különböző jogi természetű és kihatású kijelentés. Az elállással a felperes nem a kereseti jogról, hanem annak csak ezidőszerint érvényesítéséről mond le. A keresetnek olyan leszállítása, amelylyel kapcsolatban a felperes kijelenti, hogy keresetét csak a per egyszerűsítése céljából szállítja le, a keresetéből folyó minden jogának fenntartásával, éppen ezért részleges elállásnak és nem az érvényesített jogról való részleges lemondásnak minősül. (XIV. 360.) Elállás a pertől. Felperes az elsőbírói eljárásban keresete egyik tételétől elállott, de az alperes az elállást nem vette tudomásul. Felperes fellebbezésében bejelentette, hogy e tételre vonatkozó elállási nyilatkozatát visszavonja. Az alperes felülvizsgálati kérelmében panaszolja, hogy a kérdéses tételt a fellebbezési bíróság az elsőbíróság előtt történt elállás ellenére elbírálta. A m. kir. Kúria a felülvizsgálati kérelmet a következő indokolással utasítja el: Alaptalan az alperesnek a kereset 5. tételére vonatkozó az a panasza, hogy a fellebbezési bíróság eljárási szabályt sértett, amikor a felperes fellebbezésében tett ama bejelentés folytán, hogy az elsőbíróság előtt e tételre vonatkozóan tett elállási nyilatkozatát visszavonja, ezt a követelést érdemlegesen bírálta el, jóllehet az alperes álláspontja szerint a felperesnek az elállás visszavonásához való joga az e kérdésben folytatott tárgyalás befejeztével a Pp. 437. § negyedik bekezdése szerint megszűnt. Az alperesnek az a magatartása ugyanis, hogy a felperesnek e tételre vonatkozóan az ügy érdemleges tárgyalása során tett elállási nyi-