Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

Megállapítási kereset 103 Ha az ügyletet azon az alapon támadják meg, hogy az az egyik szerződő félnek a másik részéről történt megtévesztése, továbbá a vele szemben gyakorolt kényszer következtében jött létre, ezek a körülmények a kereset alapossága esetén a megtáma­dott ügyletet már eredetileg érvénytelenné teszik s így nyilván­való, hogy a kereset nem az eredetileg érvényesen létrejött meg­állapodás hatályát megszüntető jogváltoztató ítélet hozatalára, hanem a megállapodás eredeti érvénytelenségének bírói megálla­pítására irányul. Az ilyen tárgyú kereset pedig, mint megállapí­tási kereset a Pp. 130. §-ának a rendelkezése alá esik és azt csak az ebben a törvényszakaszban meghatározott annak a feltételnek a fennforgása esetén lehet megindítani, hogy a megállapítás szükségesnek mutatkozzék a felperes jogállapotának a biztosí­tására az alperessel szemben. Ha azonban a kereset nem eredeti érvénytelenség megállapítására, hanem az érvényesen létrejött szerződés hatályának a megszüntetésére, vagyis jogváltoztató ítélet hozatalára irányul, nem esik a Pp. 130. §-ában meghatáro­zott megállapítási kereset fogalma alá. (C. P. I. 2717/1941.) Nincs perjogi alapja annak a megállapítási kérelemnek, amely annak a körülménynek a megállapítására irányul, hogy az alperes az elsőbíróság és a fellebbezési bíróság ítéletének fellebbvitelre tekintet nélkül végrehajtható rendelkezései alap­ján milyen fizetéseket teljesített a felperes részére. Az ítéletben ugyanis általában csak a kereseti (viszontkereseti) kérelem és ellenkérelem felől, valamint azokban a további kérdésekben kell határozni, amelyeknek elbírálását valamely különös jogszabály teszi az ítélet feladatává, aminő különösen a perköltség viselé­sének (Pp. 394. § második bekezdés), úgyszintén az ítélet előzetes végrehajthatóságának (Pp. 415., 416., 509. §-ok, Ppn. 14. §) a kér­dése. Az ítélet indokolásában is csak az olyan körülményekre vonatkozóan kell tényállást megállapítani, amelyektől a per érdemének vagy valamely, különös jogszabálynál fogva az ítélet­ben eldöntendő más kérdésnek eldöntése egészben vagy részben függ, nem pedig az olyan körülményre vonatkozóan, amelytől valamely más perben vagy nem peres eljárásban teendő intéz­kedés függ. A Ppé. 43. §-ának az a rendelkezése, amely a vissz­végrehajtáshoz való jogot egyebek között a végrehajtás megélő zése szempontjából önként adott kielégítésnek közokirattal iga­zolása esetére adja meg, nem olyan különös jogszabály, amely a kielégítés tényének megállapítását a perbíróság feladatává és az

Next

/
Thumbnails
Contents