Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

100 Megállapítási kereset tény valóságának megállapítása iránt azonban, mégha a ténynek jogi jelentősége volna is, — a törvényben meghatározott kivételeken kívül — keresetnek helye nincsen. Annak megállapítására, hogy az alperes a cselekményt elkövette és ezt a cselekményt a tisztességtelen versenyről szóló törvény valamely rendelkezése tiltja, per annál kevésbbé indítható, mert a tiltott cselekmény elkövetéséből származó jogát a sértett teljesítésre irányuló keresettel rendszerint már érvényesítheti és így a sértett jogállapotának biztosítására a megállapítás szükségesnek sem mutatkozik. Ebből folyóan megállapítási kereset nem indítható, mert a megállapítás szükségtelen akkor, ha a felperesnek már a teljesítéshez van joga. Az adott esetben ezenkívül a felperes kára, illetőleg annak egy része már a kereset beadása előtt mindenesetre bekövetkezett. Ha tehát ezért a kárért az alperes felelősséggel tartoznék, nincsen semmi jogi akadálya annak, hogy e kárának megtérítését a felperes az alperestől teljesítési perrel követelhesse; mert a kártérítési követelés a kár felmerültével lejárt és azonnal érvényesíthetővé vált. Az a körülmény, hogy a kár mennyisége csak bizonyítás foganatosítása útján deríthető ki, előzetes megállapítási per szükségességét nem indokolja; mert ez a bizonyítás a teljesítés iránt indított per keretéhez és feladatához tartozik. Olyan jogszabály pedig nincsen, amely a felperesnek a megállapítási perről a teljesítési perre való áttérés megfontolása vagy előkészítése céljából határidőt engedne és e célból a tárgyalás elhalasztását kötelezővé tenné. (XIII. 907.) A Pp. 130. §-a szerint valamely jog fenn nem állásának bírói megállapítása iránt kereset akkor indítható, ha ez a megállapítás a felperes jogállapotának biztosítására az alperessel szemben szükségesnek mutatkozik. A szükségesség fennforog, ha az alperes olyan magatartást tanúsít, amelyből az tűnik ki, hogy a felperessel szemben a maga javára valamely jogot fennállónak tekint. Ha az alperes azt állítja, hogy őt valamely munkásnak a felperes részéről alkalmazása esetében a tisztességtelen versenyről szóló törvény alapján való fellépés joga is megilleti és ezzel a felperes jogállapotát bizonytalanná tette abban a tekintetben, hogy a felperes az alkalmazás miatt ki van-e tényleg téve annak, hogy ellene az alperes abbanhagyási igényt, kártérítési igényt érvényesít, amely utóbbinak sikeres érvényesítése az előbbiekkel járó vagyoni hátrányon felül még a felperes személyét kedvezőtlen színben feltüntető következménnyel is járna: az alperes kérkedő-