Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog IV. (Budapest, 1940)

42 — Botosispán, kertész — resztül mezőgazdasági iskolát látogatott és két évig a nyíregyházai Gazdaszövetség jegyzője volt. Az ilyent tehát az 1907 : XLI. t.-c. 1. §-a fogalmi meghatározása értelmében gazdasági cselédnek kell tekinteni, amin nem változtat az, hogy őt esetleg ispánnak címezték. (XIII. 668. Hb.) Ellenben nem gazdasági cseléd a botosispán, aki földművesiskolát végzett és a munkaadónak mintegy 850 holdas gazdaságában, amelyet, mint okleveles gazdász a munkaadó fia vezetett, volt alkalmazásban s akit az ottani gazdsági cselédek javadalmazását lényegesen meghaladó javadalmazást illetett és teendői közé tartozott a cselédek és napszámosok feletti felügyelet és azok munkájának az ellenőrzése, cselédek és munkások felfogadása, a napszámosok fizetése, valamint a termények értékesítése körül végzett ténykedések. Ugyanis az alpereséhez hasonló nagyobb terjedelmű gazdaságban a cselédekkel és munkásokkal való rendelkezés, azok munkájának ellenőrzése, cselédek és munkások felfogadása, a munkások munkabérének kifizetése és az azzal kapcsolatos pénzek és a befolyó tejpénzek kezelése — még ha utasításra és felügyelet mellett történik is — mint a személyes és folytonos szolgálatok keretén felülemelkedő, bizalmi jellegű, ellenőrző ténykedés, a gazdasági cselédek, béresgazda, valamint a kulcsár munkakörét lényegesen meghaladó fontosabb tevékenységnek minősül. (1935. Hb. 63.) Nyárilak kertésze, aki arra vállalkozott, hogy nyaralóban, mint kertész egy hónapot meghaladó időn át bérért személyes és folytonos gazdasági szolgálatokat fog teljesíteni, azt az 1870:XLV. t.-c. 1. §-ának fogalommeghatározása értelmében gazdasági cselédnek kell tekinteni, ha nincs adat arra, hogy olyan magasabb képzettséggel rendelkeznék, illetőleg olyan tudományos előkészültséget, általában magasabb műveltséget feltételező munkakört töltött volna be, amely az 1876: XIII. t.-c. 3. §-ának a) pontja értelmében a cselédi minőség megállapítását kizárná. (XII. 636. Hb.) Munkakörök halmazata esetén — amint azt a Hatásköri Bíróság már többször kimondotta — a szolgálat jogi minősítése szempontjából az a munkakör az irányadó, amelyik nagyobb képesítést feltételez. (XIII. 661. Hb.) A gazdasági cselédnek, a cselédszerződés jogosulatlan felbontására alapított, úgy a megszolgált, mint a meg nem szolgált időre érvényesített igénye az 1907 : XLV. t.-c. 17. és 48. §-ainak egybevetett értelme alapján — a Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata szerint — nem kártérítési, hanem a szolgálati szerződés teljesítésére irányuló bérkövetelés. Az ilyen bérkövetelés elbírálása pedig az 1907: XLV. t.-c. 62. §-a értelmében — a követelés öszszegére tekintet nélkül — a közigazgatási hatóság kizárólagos hatáskörébe van utalva. (XIII. 668. Hb., XII. 646. Hb., XIII. 664. Hb., XIII. 663. Hb., XIII. 668. Hb.) Ez áll az olyan közvetítésre is, amelyet a cseléd határozott időre kötött szolgálati viszonynak hátralevő idejére a szolgálati