Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog IV. (Budapest, 1940)

14 — Bírói és közigazg. hatáskör — Azt a kérdést, vájjon valamely hatóság bíróság, vagy közigazgatási hatóság-e, nem ügykörének, hanem szervezetének természete dönti el. Erre tekintettel úgy a városbíró, mint a kerületi kapitányság közigazgatási hatóságok, mert a közigazgatási hatósági jellegüket a bírói tennivalókkal megbízás nem szünteti meg. (XIII. 633. Hb., XII. 659. Hb.) Viszont a járásbíróságok mint telekkönyvi hatóságok, még ha gazdavédettség kérdésében határoznak is, rendes bíróságként határoznak és nem tekinthetők külön bíróságnak. Az 1907: LXI. t.-c. 1. és 7. §-ának és különösen az 1928 : XLIII. t.-c. 1., 2. és 3. §-ainak egybevetett értelme szerint ugyanis azt, hogy valamely bírói hatóság külön bíróságnak tekintendő-e, nem ügykörének, hanem szervezetének természete dönti el. (XII. 659. Hb.) Hatásköri összeütközés közigazgatási hatóság és Közigazgatási Bíróság közt. Az 1896: XXVI. t.-c. 101. §-a és 131. §-ának 4. és 5. bekezdése szerint ahhoz, hogy a közigazgatási bíróság és a közigazgatási hatóság között az 1907 : LXI. t.-c. 7. §. 1. bekezdésének 2. és 5. pontja alá tartozó hatásköri összeütközés létesüljön, nem elégséges, hogy a közigazgatási hatóság a magánpanasz felterjesztése kapcsán a m. kir. közigazgatási bíróság hatásköre ellen kifogást tegyen, hanem szükséges az is, hogy a közigazgatási bíróság a hatásköri kifogás elutasítása mellett, saját hatáskörét határozatban kifejezetten megállapítsa. Ha ilyen határozatot még nem hozott, hatásköri összeütközés felmerüléséről nem lehet szó. (XI. 634. Hb.) Az 1907 : LXI. t.-c. 7. §. első bek. 1—5. pontjaiból folyik, — amint azt a Hatásköri Bíróság már számos határozatában kimondta (1934. Hb. 56., 82., 86., 1935. Hb. 7.), hogy a hatásköri összeütközést a közigazgatási hatósági és a rendes bíróság közt nem átiratok és nem is hatásköri kifogás emelése, hanem csupán az eljárásra hivatott hatóságok fokozatos rendjének betartásával a felek kérelmére hozott, velük szabályszerűen közölt s — amennyiben nem az ügy érdemére vonatkozó, hanem a hatáskör kérdésére szorítkozó határozatról van szó — egyúttal jogerőre emelkedett határozatok hoznak létre. (X. 711. Hb.) Ha azonban a Közigazgatási Bíróságnál folyamatba tett ügyben a közigazgatási hatóság hatásköri kifogást tett, de a Közigazgatási Bíróság a saját hatáskörét megállapította, akkor ezzel a hatásköri összeütközés felmerült, tekintet nélkül arra, hogy van-e már olyan közigazgatási határozat, amely ellen panasznak van helye. A Közigazgatási Bíróság hatásköre ugyanis attól függ, olyan-e az igény, amelyet jogszabály az ő hatáskörébe utal. Az, hogy még nincs közigazgatási érdemi határozat, nem a közigazgatási bíróság hatáskörének kérdésére, hanem a hatáskörében teendő intézkedés mineműségére lehet befolyással. (1937. Hb. 60.) Van hatásköri összeütközés, ha a telekkönyvi hatóság az ingatlan tu'áajjdonjogát bekebelezte a vevő javára, a földmivelésügyi miniszter pedig állami elővásárlási jogot gyakorolt. Az ilyen