Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

92 — Keresetváltoztatás — D) Keresetváltoztatás és a kereset megengedett módosítása. A Pp. 188. §-a értelmében az alperes perbebocsátkozása után a felperes keresetét az alperes beleegyezése nélkül többé meg nem változtathatja. E tilalom formailag csak a keresettel érvényesített jog megváltoztatására vonatkozik; de nem zárja ki azt, hogy a felperes mindazt, amit a bíróilag elismertetni kívánt joga alapján követelhet, az eljárás folyamán utólag is kérhesse. Ebből az elvi alapból kiindulva, adott esetben a kir. Kúria úgy találta, hogy amikor a felperes az eredetileg követelt 5000 P kereseti követelését további 30U0 pengővel emelte fel és annak alapjául azt hozta fel, hogy állítólagos elcsábíttatásának egy napilap útján történt nyilvánosságrahozatala férjhezmenési esélyeit nagyobb mérvben csökkentette, mintha az a nagy nyilvánosság elé nem kerül, csupán az általa keresetileg már érvényesített erkölcsi kár mérvére esetleg kiható olyan tényt jelölt meg, amelynek alapja és kiindulópontja ugyancsak az általa vitatott magánjogi csábítás, amelyre keresetét eredetileg alapította. A kereset alapjává tett jog további megalapozására és annak terjedelmére esetleg kiható újabb tény megjelölésével tehát a felperes az eredeti jogalapról le nem tért, ezért keresetváltoztatásról és ezzel kapcsolatban csak a fellebbezési eljárásban emelt új keresetről szó nem lehet (VIII. 1130.). A kereset felemelésének az új keresettől való elhatárolását l. alább „Uj kereset és viszontkereset" alatt. Viszont kereset leszállításnak minősítette és mellőzte a határozathozatalt a kir. Kúria, amikor a felperes a szerződés hatálytalanná váltnak kimondására, továbbá a széntermelés beszüntetésére és az alperes által elfoglalt területnek birtokbaadására irányuló „keresetétől" utóbb — az alperes beleegyezése nélkül, — a szerződés hatálytalanná váltnak kimondására irányuló kérelmet meghaladó részében „elállott" (X. 125.). Nem keresetváltoztatás az sem, amikor a felperes az elsőbíróság előtt folyt eljárásban arra alapította keresetét, hogy az a jogügylet, amellyel az örökhagyó ingatlan illetőségén az alperesnek haszonélvezeti jogot engedélyezett, a felperes özvegyi jogát sérti; a fellebbezési eljárásban pedig az előadását azzal egészítette ki, hogy a haszonélvezeti jognak az alperes részére biztosítása visszteher nélkül történt és ezzel kapcsolatban az elsőbíróság előtt előadott kérelmével egyező kereseti kérelmét azzal is indokolta, hogy az alperes mint megajándékozott neki, mint az ajándékozó tartásra rászorult özvegyének az eltartásáról gondoskodni köteles. A