Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

86 — Pergátló kifogások — -előzi a helyi illetékességnek a kérdését. Ennélfogva a kereseti követeléseknek arra a csoportjára nézve, amelynek érvényesítése egyáltalában nem tartozik polgári perútra, vagy más bíróság hatáskörébe van utasítva, a per megszüntetésének illetékesség hiánya okából nem lehet helye. Az ilyen kereseti követelésekre nézve tehát a pert a kir. Kúria döntése szerint a Pp. 180. §-ának 1. pontja alapján emelt pergátló kifogás következtében kell megszüntetni (C. II. 3334/1934.). A Pp. 180. §-ának 1. pontjában megjelölt pergátló körülmény szempontjából adott esetben rámutatott a kir. Kúria arra, hogy az 1921: XXXIII. tc.-kel a magyar állam törvényei közé iktatott trianoni békeszerződésben a magyar^ államra kényszerített jóvátételi kötelezettség nem közönséges magánjogi, hanem nemzetközi jogi megállapodásból folyó kötelezettség. Maga a jóvátétel oly nemzetközi jogi természetű tartozás, mely a magyar államot nem valamely magánjogi jogviszony keretében, mint magánjogi alanyt, hanem mint a háborút elveszített hatalmat terheli. Az ilyen természetű követelés érvényesítése azonban csupán valamely kifejezett törvényes rendelkezés alapján vonható a rendes bíróság hatásköre alá. Ily törvényes rendelkezés hiányában a kir. Kúria álláspontja szerint a Pp. 180. §-ának 1. pontjában meghatározott pergátló ok áll fenn, annál is inkább, mert a trianoni békeszerződés 166. cikkéből, különösen pedig a II. függelék 17. és 18. §-aiból megállapíthatóan Magyarország jóvátételi kötelezettségén alapuló követeléseknek a teljesítés elmulasztása esetében történő behajtása céljából az ott meghatározott kény szerrendszabályok alkalmazásának van helye a Szövetséges és Társult Hatalmak részéről, nem pedig a rendes bírói út igénybevételének (IX. 882.). Az 1932: IV. tc. 1. és 47. §-ai a külön szervezett munkásbiztosítási bíróságokat mégszüntették ugyan s az 1. §. a társadalombiztosítási ügyekben a bíráskodást elsőfokon — a külön törvényes rendelkezéssel a budapesti kir. ítélőtábla hatáskörébe utalt ügyeken kívül — a budapesti központi kir. járásbíróságnak és az igazságügyminiszter által azzal a hatáskörrel felruházott kir. járásbíróságnak, tehát rendes bíróságoknak az ügykörébe utalta. Ennek ellenére azonban az ilyen ügyek továbbra is külön eljárásnak vannak fenntartva. — Az a kérdés tehát, hogy a per társadalombiztosítási bíráskodás útjára tartozik-e vagy sem, a Pp. 180. §-ának nem a 3., hanem az 1. pontjával áll kapcsolatban és ezért arra a Pp. 522. §-ának 180. §. 3. pontjával" kapcsolatos második bekezdésében foglalt rendelkezés nem alkalmazható XIX. 836.).