Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)
— Ügyvédi képviselet — 71 IV. FEJEZET. Meghatalmazottak és ügyvédek. A) Kötelező ügyvédi képviselet. A Pp. 96. §-a értelmében a kir. törvényszék, a kir. Ítélőtábla és a kir. Kúria előtt a félnek ügyvéddel kell magát képvisetetnie. Ilyen esetben az ügyvéd nélkül fellépő fél cselekményét — pl. felfolyamodását — a bíróság a Pp. 99. §-a alapján hivatalból visszautasítja (VII. 932. D. T.). Azt a felet pedig, akit a perben még ügyvéd nem képviselt és aki a tárgyaláson ügyvéd nélkül jelenik meg a bíróság ügyvédvallásra utasítja (IX. 1065.). Azokban a perekben is, amelyekben az ügyvédi képviselet kötelező, a fél ügyvédi képviselet nélkül személyesen a perbíróság előtt egyezséget köthet, a peres jogot egészben, vagy részben elismerheti vagy arról lemondhat (VIII. 819.). A perfelvételi tárgyaláson ügyvéd nélkül megjelent alperesnek az a nyilatkoztata azonban, hogy a kereset ellen védekezni nem kiván, a kereseti követelés elismerésének nem tekinthető (IX. 1065.). A most említett eseteken kívül még a Pp. 98. §-a értelmében a jegyzőkönyvvezető előtt s a bírósági irodában is eljárhatnak a felek ügyvédi képviselet nélkül is. írásbeli beadványok útján, — tehát jogtudó ügyvéd vagy jogismerő jegyzőkönyvvezető közreműködése nélkül — való eljárásra azonban az ügyvédi kényszeres perekben a felek saját személyükben csak akkor jogosultak, ha ezt a törvény (mint pl. a szegénységi jog kérése során a 122. §. harmadik bekezdése), korlátozás nélkül megengedi (IX. 394.). Ha azonban a különben ügyvédkényszeres perben ügyvéd nélkül kötöttek is egyezséget, a végrehajtási eljárásban a felfolyamodást csak ügyvédi ellenjegyzéssel lehet beadni (VIII. 23.). A budapesti kir. ítélőtábla társadalombiztosítási jogegységi tanácsának 6. számú határozata. Társadalombiztosítási bíráskodás útjára tartozó perekben az elsőbíróság ítélete ellen ügyvédi képviselet nélkül benyújtott írásbeli fellebbezés nem fogadható el. Ezért azt hivatalból vissza kell utasítani. Nem érinti ez a jogegységi határozat az ügyvéd által nem képviselt félnek azt a jogát (1930:XXXIV. tc. 26. §-a), hogy a kir. járásbíróság ítélete ellen a fellebbezést a kir. járásbíróságnál az 1930:XXXIV. tc. 25. §-ának negyedik bekezdésében felsorolt fellebbezési okok előadásával jegyzőkönyvbe mondhatja (IX. 482.).