Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

— Mellékbeavatkozás — P9 felperes teljesítse, hanem csak azt, hogy az alapperbeli fél* peres köteles legyen tűrni, hogy az alapperben alperes a íobeavatkozó kezeihez teljesítse az alapperbeli készpénzkövetelés ama részét, amelyet a főbeavatkozási perben döntő bíróság a íobeavatkozó részére megítél (IX. 930.).' B) Mellékbeavatkozás. A Pp. 88. §-ának első bekezdése értelmében a mellékbeavatkozó a fél érdekében a per állása szerint megtehető minden cselekményt jogosítva van véghezvinni, de a félre nézve e cselekményeknek csak annyiban van hatályuk, amennyiben a fél cselekményével ellentétben nem állanak. A mellékbeavatkozó tehát nem önálló peres fél és a pert a bíróság nem a peres felek és a mellékbeavatkozó között dönti el, hanem csupán a peres felek között. Ennélfogva az ítélet a mellékbeavatkozás dacára sem tartalmazhat közvetlen döntést a mellékbeavatkozóval szemben még akkor sem, ha a pernek telekkönyvi feljegyzése következtében a peres felek jogvitájában hozott Ítélet anyagi jogereje anyagi jogszabályaink értelmében a mellékbeavatkozóra is kiterjed. E tétel ugyanis csak azt jelenti, hogy a mellékbeavatkozónak a per feljegyzése után szerzett telekkönyvi tulajdonjoga nem akadályozza az eredetileg érvénytelenül szerzett alperesi tulajdonjog törlését és ennek folyományaképen a felperesi tulajdonjog visszaállítását. Mindamellett azonban az alapper keretében az eredeti állapotot a peres felek között és nem a peres felek és a mellékbeavatkozó között kell helyreállítani. így a mellékbeavatkozó, aki nem ügyfél, az általa megvett ingatlanba történt szükséges, illetőleg hasznos beruházásait, amennyiben azok neki anyagi jogszabályaink szerint járnak, ebben a perben nem igényelheti (X. 462.). A mellékbeavatkozás és perbehivás perjogi intézményeinek fogalmából és rendeltetéséből következik, hogy a meilékbevatkozó ama főféllel szemben való viszonyában, akinek érdekében a perbe beavatkozott, nem léphet fel sikeresen azzal a védekezéssel, hogy az anyaperben a jogvitát a bíróság helytelenül döntötte el, illetőleg, hogy a főfél, akinek érdekében a perbe bevatkozott, az alappert hiányosan vitte (exceptio litis male gestae); ez utóbbi védekezés csak annyiban fogadható mégis el, amennyiben a pernek a mellékbeavatkozás szakában való állásánál fogva, avagy a fél nyilatkozatai és cselekményei által a mellékbeavatkozó aka-