Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

— Mellékbeavatkozás — P9 felperes teljesítse, hanem csak azt, hogy az alapperbeli fél* peres köteles legyen tűrni, hogy az alapperben alperes a íobeavatkozó kezeihez teljesítse az alapperbeli készpénz­követelés ama részét, amelyet a főbeavatkozási perben döntő bíróság a íobeavatkozó részére megítél (IX. 930.).' B) Mellékbeavatkozás. A Pp. 88. §-ának első bekezdése értelmében a mellék­beavatkozó a fél érdekében a per állása szerint megtehető minden cselekményt jogosítva van véghezvinni, de a félre nézve e cselekményeknek csak annyiban van hatályuk, amennyiben a fél cselekményével ellentétben nem állanak. A mellékbeavatkozó tehát nem önálló peres fél és a pert a bíróság nem a peres felek és a mellékbeavatkozó között dönti el, hanem csupán a peres felek között. Ennél­fogva az ítélet a mellékbeavatkozás dacára sem tartalmaz­hat közvetlen döntést a mellékbeavatkozóval szemben még akkor sem, ha a pernek telekkönyvi feljegyzése következ­tében a peres felek jogvitájában hozott Ítélet anyagi jog­ereje anyagi jogszabályaink értelmében a mellékbeavatko­zóra is kiterjed. E tétel ugyanis csak azt jelenti, hogy a mellékbeavatkozónak a per feljegyzése után szerzett telek­könyvi tulajdonjoga nem akadályozza az eredetileg érvény­telenül szerzett alperesi tulajdonjog törlését és ennek folyo­mányaképen a felperesi tulajdonjog visszaállítását. Mind­amellett azonban az alapper keretében az eredeti állapotot a peres felek között és nem a peres felek és a mellékbeavat­kozó között kell helyreállítani. így a mellékbeavatkozó, aki nem ügyfél, az általa megvett ingatlanba történt szükséges, illetőleg hasznos beruházásait, amennyiben azok neki anya­gi jogszabályaink szerint járnak, ebben a perben nem igé­nyelheti (X. 462.). A mellékbeavatkozás és perbehivás perjogi intézménye­inek fogalmából és rendeltetéséből következik, hogy a mei­lékbevatkozó ama főféllel szemben való viszonyában, akinek érdekében a perbe beavatkozott, nem léphet fel sikeresen azzal a védekezéssel, hogy az anyaperben a jogvitát a bíró­ság helytelenül döntötte el, illetőleg, hogy a főfél, akinek érdekében a perbe bevatkozott, az alappert hiányosan vitte (exceptio litis male gestae); ez utóbbi védekezés csak annyi­ban fogadható mégis el, amennyiben a pernek a mellékbe­avatkozás szakában való állásánál fogva, avagy a fél nyi­latkozatai és cselekményei által a mellékbeavatkozó aka-

Next

/
Thumbnails
Contents