Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)
— Egységes pertársaság — 67 -nak csak a bíróság mindegyik alperesre nézve kiterjedő illetékessége esetében van helye (IX. 1066.). Ha a kereset alapja az alperesek által közösen elkövetett tilos cselekmény, az erre alapított kártérítési követelés műid a Pp. 77. §-ának első bekezdésében, mind a Pp. 78. §-ában szabályozott tényállást fedi (VIII. 792.). A Pp. 80. §-ának első bekezdése és 410. §-ának első bekezdése értelmében a pertárs fellebbvitelének hatálya, a többi pertársra csak aban az esetben terjed ki, ha a vitás jogot a pertársak részére vagy ellen csak egységesen lehet eldönteni, vagy ha a perben hozott ítélet jogereje a pertársakra törvényes szabálynál fogva akkor is kiterjedne, ha a, perben részt nem vettek volna. Nincs olyan törvényes szabály, amelynél fogva a felülvizsgálati kérelemmel egyedül élő felperes által köteles részének átértékelése iránt az alperesek ellen indított perben hozott ítélet jogereje a többi felperesre akkor is kiterjedne, ha a perben részt nem vettek volna. De nem lehet szó arról sem, hogy a vitás jogot egyfelől a felülvizsgálati kérelemmel élő, másfelől a többi felperes részére csak egységesen lehet eldönteni. — Ennélfogva a kir. Kúria a felülvizsgálati kérelmet, nem tekinti a felülvizsgálati kérelemmel nem élő felperesek javára is beadottnak (VIII. 695.). Ezzel szemben a kir. Kúria egyes alpereseknek elkésve beadott felülvizsgálati kérelmét a kellő időben beadott alperesi felülvizsgálati kérelemmel együtt érdemben bírálta el, amikor az előbb említett alperesek kötelme az utóbbi alperes kötelmétől függött s így a per az alperesekkel szemben a Pp. 80. §-a alapján csak egységesen volt elbírálható (VI [I. 693.). Ugyanígy akkor is, ha a házfelügyelő által több háztulajdonos ellen indított perben az egyik társtulajdonos fellebbezett (IX. 580.). Jogügylet érvényessége iránti perben az összes érdekeltek perbenállása nélkül a kereseti igény felől dönteni nem lehet. (Kötelező pertársaság.) Annak folytán tehát, hogy a felperes az eladótárs utóörökösöket perbe nem vonta, a kir. Kúria a keresetet az ügy érdemének vizsgálata nélkül elutasította (C. V. 3605/1934.). Viszont más esetben kimondta a kir. Kúria, hogy nincs olyan jogszabály, hogy az örökösödési igényeket csak a hagyaték tekintetében érdekelt valamennyi félnek a perbenállása mellett lehet elbírálni, hanem ellenkezőleg a kir. Kúriának immár állandósult gyakorlata szerint az örökösödési jogviszonyra alapított keresetet is, — éppen úgy, mint más vagyonjogi keresetet, — csak azok ellen kell intézni, akik ellen a felperes, vagy ha többen vannak, a felpereset 5*