Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

64 — Törvényes képviselet — nak fenn nem állása, vagy nem a marasztalási Összegnek megfelelő mérvű fennállása esetén e jognyilatkozat alapján a kiskorú alperes visszteher nélkül volna kötelezve (VIII. 188.). Ha a kiskorú alperesek és az apjuk között a per tárgyára nézve érdekellentét merül fel, a kiskorú alpereseket az 1877:XX. tc. 30. §-ának h) pontja alapján árvaszékileg kirendelt eseti gondnoknak kell képviselnie. Ilyen esetben tehát a kiskorú alpereseknek az apjuk útján történt perbeidézését törvényes képviselőjük mellőzésével azonosnak kell tekinteni s ennek folytán a kiskorú alperesek védekezésének elmulasztása reájuk nézve hátrányos perjogi következménynyel nem járhat (C. I. 198/1935.).' Ezzel szemben viszont a vagyonkezelésből kizárt atya e vagyonhoz tartozó ingók kiadása iránti perben kiskorú gyermekének képviseletére jogosult, mert nem a vagyonkezelésre tartozó kérdés, hogy az alperesként perbevont kiskorú a felperes által követelt ingókat köteles-e kiadni (C. VII. 1856/1935.). Egy perben az fordult elő, hogy az I. r. alperes meghalt s örökösei gyermekei, a felperesek lettek. A Kúria kimondta a következőket: A bírói gyakorlat szerint, ha leszármazó örökösök vannak, az ismeretlen örökösöket nem kell perbe vonni. Ha tehát felperesek az elhalt elsőrendű alperes vagyoni személyiségének folytatói s az ellene támasztott követelés tekintetében az egyesülés (confusio) esete áll fenn, nincs szüksége annak,, hogy az I. rendű alperes részére szólóan külön további kézbesítések történjenek, hanem a felperesek részére eszközölt kézbesítés magában foglalja a jogelődjük (az I. rendű alperes) érdekében való kézbesítést is (IX. 421.). Ha a hagyatéki vagyon Vs részét örökségképen a város római és görög katolikus vallású szegényeinek és árváinak juttatta az örökhagyó, ezzel nem létesített alapítványt, mert sem tartós célt nem jelölt ki, sem a vagyonnak önálló vagyonként kezelését nem kívánja. A szegényeket és árvákat nem az illető egyházak képviselői, hanem a város polgármestere hivatott képviselni (IX. 277.). A nemzetközi magánjog szabályai szerint annak a kérdésnek az elbírálásánál, hogy a közadóssá lett osztrák felperesnek van-e perbeli cselekvőképessége, elsősorban a saját hazája jogát kell alkalmaznia. Az osztrák csődeljárás 6. §ának harmadik és 8. §-ának első bekezdése értelemében a közadós a csődriyitás folytán csak a csődtömeghez tartozó vagyon tekintetében veszti el a cselekvő- és perképességét, el-