Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

60 — Kizárás — A Pp. 63. §-a második bekezdése értelmében a fél _a kizárás iránt való kérelmét, ha szóbeli tárgyaláson kivül adja elő, írásban nyújthatja be, vagy jegyzőkönyvbe mondhatja, írásbeli beadvány esetében azonban (ügyvédkényszeres perekben) ügyvéddel kell magát képviseltetnie, mert a Pp. 98. §-a értelmében ügyvédi képviselet csak a jegyzőkönyvbe mondás esetében nem szükséges, figyelemmel arra, hogy a kizárás iránt való eljárásban a Pp. 63. és 98. §-a az ügyvédi képviseletet nem engedi el korlátlanul, hanem csak akkor, ba kérelmét jogértő jegyzőkönyvvezető közreműködésével a bírósági irodában terjeszti elő. Ez a szabály nem vonatkozik a hivatalból figyelembe veendő kizárási okra alapított kérelmekre (Pp. 59. és 60. §.) (IX. 394. és C. 2640/1932.). A Pp. 61. §-ának utolsó bekezdése értelmében a fél a birót aggályosság okából többé nem kifogásolhatja, ha anélkül, hogy a már meglevő és előtte ismert aggályossági okot érvényesítette volna, a biró előtt tárgyalásba bocsátkozott, vagy előtte kérelmet terjesztett elő. Ha tehát a kifogásolt fegyelmi bírónak elfogultság vagy érdekeltség okából mellőzését a fegyelmi tárgyaláson a felperes nem kérte, utólag sem sérelmezheti, hogy & fegyelmi bíróságnak ez a bírói tagja a fegyelmi tárgyaláson és a fegyelmi határozat hozatalában résztvett (V11I.958.). Hasonlóképen ha pl. a felperes a tanácsban résztvett bírák ellenében aggályosságot lát amiatt, hogy az előző perben is eljártak és egy az előző perbeli ítélkezésüknek hatása alatt állanak, aggályossági kifogását a 61. §. értelmében a tárgyalásba való bocsátkozása előtt kell megtennie (VIII. 664.). Ha a kizárási kérelmet elutasító határozat ellen használt felfolyamodást a másodbíróság visszautasítja, ez ellen felfolyamodásníik helye nincs. Ugyanis: a Pp. 65. §-ának második bekezdése értelmében az ellen a határozat ellen, amely a kizárási kérelemnek helyt ad, fellebbvitelnek nem volna helye. A megtagadó határozat ellen felfolyamodásuak van ugyan helye, de ha a másodbírság az elsőbírósági végzés megváltoztatásával a kizárási kérelemnek a felfolyamodás folytán helytad, ez ellen a végzés ellen a Pp. 65. §-a második bekezdésének első mondata értelmében ismét nincs helye további felfolyamodásnak. Ha pedig az elsőbíróság kizárási kérelmet megtagadó határozatát helybenhagyja, a két végzés egybenhangzó s így a Pp. 551. §-ának második bekezdése alapján, a helybenhagyás okából megint csak nincs helye további felfolyamodásnak. Ebből a kir. Kúria gyakorlata szerint az következik, hogy a másodfokú bíróság végzése ellen, — minthogy a törvény egyfokú felfolyamodást kifejezetten