Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

— Gépész — 35 írt alakszerűségek megtartásával jött létre. Különben pedig a törvényben előírt alakszerűségek megtartása nélkül kötött szerződésekből eredő minden vitás kérdés elbírálására a rendes bíróság hivatott (1929. Hb. 84/3.). Az olyan alkalmazott, aki — habár gazdaságban — minősítéshez kötött gépészi munka végzésére szerződik, — tekintet nélkül arra, hogy megvolt-e a megfelelő képesítése, vagy sem, — az az 1876:XIII. tc. 3. §-ának a) pontjában foglalt rendelkezés ^folytán nem tekinthető az 1907 :XLV tc. hatálya alá tartozó gazdasági cselédnek s ennélfogva bérkövetelésének elbírálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik (VII. 902. Hb.). Általában gépésznek — a honoratior osztályhoz tartozó gépészmérnököktől eltekintve — csak azt lehet tekinteni, aki elvégezte vagy a felsőipariskola gépészi osztályát, vagy aki géplakatos-tanonc volt, majd vizsgát tett és mint géplakatos keresi kenyerét, valamint általában mindazokat, akik habár megfelelő oklevél hiányában, de gyakorlati képzettségüknél (magasabb műveltségüknél) fogva gépészi minősítést feltételező munkára szerződnek. Mindezek ugyanis ellentétben a gépfütőkkel és gépkezelőkkel a gépeket nemcsak szakszerűen kezelni, hanem szakszerűen szétszedni, összerakni és megjavítani, karbantartani is tudják és tanulják. Ehhezképest a gépészek, még ha kizárólag gazdaságban is vannak alkalmazva, az 1876: XIII. tc. 3. §-ának az 1907 :XLV. tc. által hatályában nem érintett a) pontja értelmében gazdasági cselédnek nem minősíthetők. A gazdaságban állandóan alkalmazott puszta gépkezelők ellenben, mint a gépésznél kisebb képesítéssel rendelkező egyének a Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata szerint gazdasági cselédek. E személyek munkabérkövetelésének elbírálása tehát a közigazgatási hatóság, a fenti műértelemben vett gépészeké pedig a rendes bíróság hatáskörébe tartozik (IX. 775. Hb.; 1934. Hb. 20.). Hasonlóképen a rendes bíróság hatáskörébe tartozik az állami gazdaságban alkalmazott olyan gépésznek az illetmény igénye tárgyában való döntés, akit hivatali eskü vagy fogadalom hiánvában közszolgálati alkalmazottnak minősíteni nem lehet (VII. 890. Hb.). Az erdészeti segédtiszt szintén nem az 1907 :XLV. tc. rendelkezései alá tartozó gazdasági cseléd, hanem az 1900: XXVII. tc. rendelkezései alá eső alkalmazott. A szolgálatából eredő magánjogi igényeit, igy a kegy díj szerű életjáradék fizetésére irányuló igényét tehát nem az előbbi törvény 62. §-ában megjelölt közigazgatási hatóságok, hanem a rendes bíróság előtt érvényesítheti (VII. 1144.). 3*