Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

32 — Cselédbér — lédnek van-e cselédkönyve vagy nincs, mert ez utóbbinak nem a hatáskör, hanem a cselédtörvény büntető rendelkezéseinek esetleges alkalmazása szempontjából van csak jogi jelentősége (VII. 893. Hb.); nemkülönben az, ha a cseléd a bérkövetelést nem csupán a cselédszerződésre, hanem egyúttal a volt gazdájának állítólagos fizetési Ígéretére is alapítja, mert a cselédbér megfizetésére vonatkozó kijelentés — még ha irásba is volna foglalva — nem újítása, hanem csupán megerősítése a cselédbér címén már fennállott kötelemnek (VIII. 739. Hb.); hasonlóképen az, ha a kereseti bérkövetelést nem maga a házicseléd, hanem annak örököse érvényesíti. Ennél a kérdésnél ugyanis nem a panaszosnak eredeti jogszerzői vagy jogutódi minősége, vagyis nem alanyi szempont, hanem egyedül és kizárólag az érvényesíteni kívánt követelés tárgyi természete a döntő. Annak, hogy a közigazgatási hatóságnak a cselédbérrel kapcsolatos örökösödési kérdéseket kellene elbírálni, annyiban nincs jelentősége, hogy a közigazgatási hatóságnak ilyenkor módjában áll az örökösödési kérdés érdemleges vizsgálatának mellőzésével az alpereseket a megítélt bérnek birói letétbehelyezésére kötelezni (VIII. 730. Hb.; 1934. Hb. 83.). Ugyancsak közömbös a hatáskör szempontjából az, ha a munkavállaló, mint hitelező a követelésével nem a munkaadó, mint közvetlen adós, hanem annak örökösei ellen lép fel (VIII. 737. Hb.). Az sem változtat a közigazgatási hatóság hatáskörén, ha a gazda a követelés keletkezése után csődbejutott. A csődbíróság ugyanis csupán a követelés osztályozása felett dönt (VII. 901. Hb.). Ha azonban a cseléd gazdájától nem megszolgált és a gazda által jogtalanul visszatartott cselédbért követel, hanem megőrzésre átadott összegeket követel vissza, e követelés mint az általános magánjogon alapuló kötelmi jogi természetű igény, a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Ebből a szempontból közömbös, hogy a megőrzésre átadott összeg azonos a megszolgált és a gazda által eredetileg kifizetett cselédbérrel, mert a cselédbérminőség a kiegyenlítés tényével megszűnt (VII. 896. Hb.). c) Gazdasági cselédi és ezzel azonosnak látszó jogviszonyban álló alkalmazottak. A Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata szerint az olyan követelés, amely a munkaadó és a mukavállaló közötti viszonyban kár tényleges felmerültének esetén kívül is érvényesíthető, nem kártérítési, hanem szolgálati szerződés telje-