Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

20 — Katonai személyek — b) Katonai személyek szolgálati jogviszonyából eredő igények. A katonai (csendőri) szolgálati viszonyból eredő illetménykövetelés elbírálása a 7000/1925. M-E. számú rendelet 134. §-ának első bekezdésében foglalt kifejezett rendelkezés értelmében is — minden más eljárás kizárásával — az illetmények megállapítására hivatott közigazgatási hatóságnak, végső fokon a miniszternek a hatáskörébe tartozik (C. II, 653/1935.). A honvédség, vámőrség, folyamőrség és csendőrség kötelékében szolgálatot teljesített legénységi állományú egyéneknek a köz- és magánszolgálatban alkalmazásáról szóló 1931: III. tc.-en alapuló igénye elismeréséről az igényjogosultak kérlemére kiadandó igazolványnak a kiállítása és az igényjogosultaknak ilyen igazolvánnyal ellátása közigazgatási jellegű intézkedés, amelyet az idézett törvény 4. §-ának utolsó bekezdése az érdekelt miniszter hatáskörébe utal. E jogszabályban említett közigazgatási intézkedés felülbírálására hatályon kivül helyezésére, vagy megváltoztatására eltérő törvényes rendelkezés hiányában rendes bíróság feljogosítva nincs. Ebből következik, hogy az igazolvány kiadásának elmulasztása esetére másodsorban kártalanítás iránt támasztott követelést sem veheti a bíróság érdemi döntés alá. Kiemeli a kir. Kúria, hogy az igazolvány kiadására és csak ennek megtagadása vagy elmulasztása esetében másodsorban kártérítésre irányuló követelés nem azonos a közvetlenül kártérítés iránt támasztott követeléssel és igy nem bocsátkozott annak a kérdésnek az elbírálásába, hogy ha az igazolvány kiadásának megtagadása alapján közvetlenül érvényesítenének kártérítési követelést a kincstár ellen, ez a követelés polgári per útjára tartoznék-e (G. L 5284/1935.). Az 1927: VI. tc. a katonai személyeknek az 1921: XXXII. tc. 1. §-ában felsorolt ellátási nemek (nyugdíj stb.) bármelyikére támasztott igényből folyóan felmerülő vitás kérdéseket egész általánosságban a Közigazgatási Bíróság hatáskörébe utalja és negatív taxációval sorolja fel azokat az eseteket, melyekben a Közigazgatási Bírósági jogvédelem ki van zárva (VII. 889. Hb.). A polgári bíróság tehát nyugdíjat még kártérítés címén sem ítélhet meg a végelbánás alá vont alkalmazottaknak. (C. VI. 648/1933.). A Közigazgatási Bíróság hatáskörébe tartozik ennélfogva azoknak az adatoknak az elbírálása is, amelyeket a nyugdíjnak összegszerűség szempontjából való helyesbítése