Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

18 — OTI alkalmazottak — valamint az ebből az igényből folyólag a vasúttal, illetőleg nyugellátási intézetekkel szemben támasztható követelésekre nézve (C. II. 3504/1932.). , , Közömbös azonban az is, hogy a nyugbérigény érvényesítésének alapjául felhozott tény (a szolgálatból állítólag jogtalanul történt elbocsátás) a 7200/1925. M. E. sz. rendelet hatálybalépése előtti időben következett-e be (VIII. 954.). A 7100/1925. M. E. sz. rendelet 56. és 57. pontjai^ és a Hatásköri Bíróságnak ezek alapján kifejlődött állandó gyakorlata szerint az alkalmazottaknak a Magyar kir. Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak, mint munkaadó ellen érvényesített magánjogi természetű illetményei és nyugellátási igényei felett, valamint az ezekből az igényekből felmerülő vitás kérdések felett a határozathozatal — a rendes bírói út kizárásával — a rendeletben megjelölt Közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik (1926. Hb. 86. és 1926. Hb. 94., IX- 772. Hb.). Az, hogy a felperes volt MÁV. gépgyári alkalmazott az eredetileg nyugbér fizetésére is irányuló keresetét utóbb leszállította és a teljesítésre való kötelezés helyett csupán annak a megállapítását kérte, hogy a fegyelmi úton történt elbocsátása jogellenes volt, a fenti hatásköri jogszabály alkalmazását nem zárja ki. Az azonnali hatályú elbocsátás jogos, vagy jogtalan volta ugyanis a nyugbérfizetési kötelezettségnek az előkérdése. A kötelezettség előkérdése pedig a rendes birói úton csak abban az esetben volna elbírálható, ha maga a főkérdés, a nyugdíjfizetési kötelezettség is a rendes birói útra tartoznék (VIII. 325.). Az 1927:XXI. tc. 115. §-ának negyedik bekezdése értelmében az Országos Munkásbiztosító Intézet, illetőleg — az 1928:XL. tc. 101. §-ának 1. pontjában foglalt rendelkezéshez képest — most már Országos Társadalombiztosító Intézet alkalmazottai közhivatalnokok. Képesítésükre, jogaikra, kedvezményeikre és kötelességeikre, illetményeikre és szolgálati viszonyukra stb., ideértve a m. kir. Közigazgatási Bíróságnak idevonatkozó hatáskörét is, az állami rendszerű fizetési osztályokba tartozó tisztviselőkre és egyéb alkalmazottakra vonakozó jogszabályokat kell alkalmazni. E törvényes rendelkezésekből az következik, hogy az Országos Társadalombiztosító Intézet díjnokaira is az állami hivataloknál alkalmazott díjnokok szolgálati és anyagi helyzetének javításáról szóló 1897: XXIV. tc. szabályai irányadók. E törvény 2. §-ának 7. pontja pedig a díjnokoknak a sérelmesnek tartott elbocsátásból származó ügyei megvizsgálását kifejezetten az ott megjelölt közigazgatási hatóság (a minisztériumban es szükséghez képest a minisztériumnak alárendelt híva-