Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

— Végrehajthatóság — 139 láthatóan már jóval a teljesítési (határidő eltelte 'előtt elhárul. (Vili. 556.) A hosszú teljesítési határidőiből a felperesre háramló veszély elhárítása végett a Kúria ia felperes kérelmére az ingatlantulajdonos alpereseket a követelés jelzálogjpgi bekebelezésére kötelezte egy perben, melyben a megítélt tőketartozás megfizetésére 10 egyenlő félévi részlet fizetését engedte meg. Egyébiránt a Kúria szerint, amikor az alperesnek megadott részletfizetési kedvezményre való tekintettel a félperesek a fellebbezési eljárásban biztosítékadást követeltek, nem új önálló jogalapot terjesztettek e/lő és nem is új keresetet indítottak, hanem a megítélt részletfizetésre való tekintettel az alperesi f őkötelemből folyóan kérték azt, hogy a részletfizetési kedvezmény ideje alatt lejárt követelésük elől a kielégítési alapot el ne lehessen vonni, hanem a követelést biztosítani lehessen. Anyagi jogunk értelmében oigyanis a biztosítékadás a szolgáltatásnak egyik tárgya lehet és a biztosítékadásra való kötelezés nemcsak törvényen vagy szerződésen, hanem bírói ítéleten is alapulhat, ha annak feltételei fennáUanak. (X. 660.) Hogy a fizetésre hosszú teljesítési határidővel kötelezett alperes ellen biztosítási végrehajtásnak nincs helye, azt kimondta a C. 6012/1922. sz. határozat. A végrehajtási jogkövetkezmény szokásos kimondásával kapcsolatosak az alábbi határozatok. Okirat kiállítása végrehajtás útján nem kényszeríthető ki. Ehhezképest az Ítélet rendelkező része nem szólhat „végrehajtás terhével" való marasztalásra. (C. V. 4451/1935.) A 6340/1927. M. E. számú rendelet 7. §-ának rendelkezéséből az tűnik ki, hogy a végrehajtásnak a kényszeregyezségi eljárásban kötött egyezségben vállalt összeg erejéig való korlátozása csak abban az esetben tartozik a végrehajtási eljárásra, ha az egyezség megkötése előtt hozott Ítélet alapján történik a végrehajtás elrendelése vagy foganatosítása; ebből tehát az következik, hogyha az egyezség megkötése után hoz a bíróság Ítéletet, akkor az Ítéletben kell rendelkezni arról, hogy a végrehajtás csak a kényszeregyezség korlátai között és annak feltételei szerint történhetik. (DC. 523.) Házassági vngók kiadása végett indított perben a bíróság akkor is eme ingóknak a kiadására kötelezi az alperest, ha az alperes esetleg azt áMítja is, hogy az ingók már nincsenek mind az ő birtokában. Az ingók egynémelyikének hiánya ugyanis csak akkor birna jelentőséggel, ha a teljesítés lehetetlenülése a felperes cselekvészére vagy1 mulasztására lenne visszavezethető. Ilyen marasztallás esetében a Vht. 214. és 217.