Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

— Szakértői bizonyítás — 113 c) Szakértői bizonyítás. A szakértői vizsgálat eredménye a bíróság által szintén szabadon mérlegelhető bizonyítási eszköz. Pp. 338. §-ának harmadik bekezdése azonban kifejezetten kimondja, hogy a bíróság az írás valódiságának megállapítása végett az összehasonlítás bizonyító erejét szakértők meghallgatása nélkül is megítélheti. Ennélfogva nem jogszabálysértés, hogy a fellebbezési bíróság az okirat írásának aggályosságát írásszakértői vizsgálat nélkül maga birálta el, ha a (becsatolt magánokiratnak alákilag és tartalmilag aggályos voltát a fellebbezési bíróság a részletesen felvett bizonyítékoknak kimerítő méltatásával, perrendszerűen és az okszerűséggel nem ellentétben állapította meg (C. VI. 1885/1932.). Ha pedig a bíróság szakértőt alkalmazott és a szakértő által a véleménye indokolására felhozottakat helytállóknak találja és elfogadja, nem szükséges, hogy ezeket az indokokat Ítéletében megismételje. Nem sért tehát jogszabályt az okok felsorolása nélkül annak a kijelentése, hogy a ibíróság a szakértő áltál felhozott okokból a véleményt meggyőzőnek találja. (C. VI 4062/1933.). Ha (azonban az alperes mind a fellebbezésében, mind pedig észrevételeiben a megtámadott szakértői megállapítással szemben kifogásul azt hozta fel, hogy a szakértő olyan „elavult kataszteri térkép alapján" nyilvánította a véleményét, amely térkép már nem felelt meg ,,sem az engedélyezési eljárás idejében talált tényleges állapotnak", sem pedig „a mai", azaz az adott eset szerinti tényleges állapotnak, a fellebbezési bíróság ennek az alperesi kifogásolásnak vizsgálta nélkül, sőt a vizsgálatnak ezt a mellőzését meg sem indokolva, egyszerűen a „helyes indokok alapján megállapított tényállás" gyanánt az elsőtoíróság ítéletében foglalt és a megtámadott szakértői véleményre alapított tényállást el nem fogadhatja. Ha a fellebbezési bíróság mégis így jár el, ez az eljárás a Pp. 270. §-ának nem felel meg és az ekként megállapított tényállás nem is szolgálhat a per végeldöntésének alapjául. Ilyen esetben tehát a felülvizsgálati (bíróság a fellebbezési bíróság Ítéletét a Pp. 543. §-árnak második bekezdése alapján feloldja és a fellebbezési bíróságot 'további eljárásra és új határozathozatalra utasítja (C. V. 2866/1932.). d) Az ügyfél vallomásának bizonyító ereje. Minthogy a fél eskü lalatt tett vallomása annak esküvel való megerősítése nélkül is bizonyítékként mérlegelhető, nem sért jogszabályt a bíróság azzal, ha az eskü alatt kihallgatott, dA meg nem esketett fél vallomását (bizonyítékul elfogiadja (VII. 950). 8