Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

92 — Közbenszóló ítélet — A közbenszóló ítéletet követő eljárásban azonban a jogalap ellen újabb tények és bizonyítékok nem hozhatók fel. Ezért tehát a közbenszóló ítélet a megelőző eljárásban nem érvényesített tények és bizonyítékok alapján csak a végitélet ellen beadott perújítási keresettel támadható meg. (VT. 452.) A Pp. 563. és 567. §-ának a szóhasználatából a Kúria magyarázata szerint az következik, hogy az alappert jogerősen még be nem fejező ítéletnek egye? részei ellen, — habár az ítéletnek ezek a részei jogorvoslattal meg nem támadtatván, jogerőre emelkedtek is, — önálló perújításnak helye nincsen, vagyis, hogy perújítási keresettel csak az alappert végleg befejező jogerős végítéletet, illetve részítéletet lehet megtámadni. (VII. 446.) A pergátló kifogás tárgyában hozott ítélet az ítélt dolog kifogástalan megállapítására nem lévén alkalmas, ez az ítélet nyilván nem tekinthető olyan végítéletnek, amely ellen perújításnak lenne, helye. A bontóper bírósága az ideiglenes nőtartás kérdésében nem ítélettel, hanem a Pp. 674. §-ának rendelkezéseihez képest végzéssel határoz. Ebből folyik, hogy ugyancsaK végzéssel kell határoznia abban a kérdésben is, hogy az ideiglenes nőtartás érvényesítése perjogi akadályokba ütközik-e vagy sem. (VI. 867.) Olyan esetben, amikor a járásbíróság a tárgyalás folytatására, esetleg „határozathozatalra tűz ki újabb határnapot", az újabb határnapon mint folytatólagos tárgyalási határnapon,, a tárgyalást újból megnyitni tartozik s annak eredményéhez képest köteles határozatát kihirdetni; ilyen esetben tehát a Pp. 399. §. második bekezdése értelmében a járásbíróság ítéletét a tárgyaláson jelen nem volt felekkel írásban köteles közölni, amely szabályszerű közlésnek hiányát a végrehajtási bíróság is hivatalból köteles észlelni. (C. Pk. V. 5785—1933.) A Pp. 399. §. utolsó bekezdése értelmében a törvényszéki eljárásban a pergátló lefogás tárgyában hozott ítélet a szabályszerűen megidézett felekkel kihirdetés útján közlendő és az ilyen ítéletek ellen a fellebbezési határidő is a kihirdetés napjától számítandó. (B. T. IX. 10876—1933.) Ez a szabály azonban a Kúria jogmagyarázata szerint csak abban az esetben érvényes, ha a törvényszék mint elsőbíróság hozta meg ítéletét, mert amennyiben a törvényszék a pergátló kifogás tárgyában hozott ítéletét mint fellebbezési bróság hozta, úgy idevonatkozólag a Pp. 551. §-ának az a szabálya irányadó, amely szerint a fellebbezési bíróság az Ítéletet a feleknek kikézbesitteti. Ilyen esetben tehát a felülvizsgálati határidő is az ítélet kézbesítésétől számit. (VII. 43.)