Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

— Eskü alatti kihallgatás — 37 Olyan esetben, amidőn a per tárgyának értékelése tekintetében a felek előadása között lényeges eltérés nem mutatkozik, viszont az érték pontos megállapítására a per adatai megnyugtató alapot nem szolgáltatnak, viszont az esetleges szakértői bizonyítás a felek érdekeivel össze nem egyeztethető, aránytalan költségtöbbletet okozna, a bíróság a vitás értéket (adott esetben a rozs árának átlagos értékét) a felek által vitatott érték számtani középarányosában is megállapíthatja. (C. V. 1719—1930.) A Pp. 364. §. második bekezdése értelmében a szakértő készkiadásainak és időmulasztásának megtérítésén felül megfelelő munkadíjat is követelhet. Er 're a sz akértőnek csupán akkor nem lehet igénye, ha véleménye nem kielégítő, vagy njálvánvalóan helytelen. Az a körülmény azonban, hogy a .szakértő véleményét a peres felek valamelyike a saját szempontjából nem tartja kielégítőnek, a díjmegállapításnak akadályául nem szolgálhat, mert a szakértői vélemény értékének és elfogadhatóságának mérlegelése a bíróság szabad belátására tartozik. (B. T. IX. 7031—1932.) A szakértői bizonyitás költségeinek előlegezése a bizonyító felet terheli. (C. V. 709—1929.) A Pp. 364. §. harmadik bekezdése és a Pp. 549. §-ának egybevetett értelme szerint a szakértői illetménynek megállapítása tárgyában egyfokú felfolyamodásnak van helye, ellenben a megállapított szakértői díj előlegezése kérdésében, — mivel ez az utóbbi intézkedés a Pp. 549. §. alá eső végzés, — felfolyamodásnak helye nincsen. (C. Pk. IV. 1570—1933., — C. II. 157—1931.) XII. FEJEZET, A fél eskü alatti kihallgatása. A peres felek személyes meghallgatásának elrendelése a Pp. 226. §-a értelmében a szükséghez képest a bíróságnak csupán joga, de nem kötelessége. (C. VI. 700—1932.) Á bíróságra ilyen kötelességet csupán a Pp. 657. §-a ró, amely a házassági bontóperekben a tényállás felderítése végett a házasfelek személyes meghallgatását kötelezően írja elő és ilyen perekben ez csak akkor mellőzhető, ha az ügy eldöntésére jelentősége nincs, vagy nagy nehézségekbe ütközik. (VII. 602.) A félnek eskü alatti kihallgatását a bíróság a Pp. 368. §-a értelmében hivatalból is elrendelheti ugyan, azonban annak elzendelése a bíróság belátásától függ, annak elrendelésére tehát kötelező perrendi szabály nincs, úgyhogy azt a bíróság még kérelemre sem köteles elrendelni. (C. V. 5139—1930., C. V. 5528—1930.)