Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

— Büntető határozatok — 73 a megállapított tényállás a bizonyítékok valamelyikének tartalmával nem egyezik, az iratellenesség fogalmát ki nem meríti. (VI. 197., — C. V. 5485—1931) b) Büntető bíróságok határozatainak hatálya a polgári perben. A Kúria jogegységi tanácsának Jf9. számú polgári döntvénye (VI. 472.) megváltoztatta, a P. H. T. 198. számú elvi határozatnak azt a korábban érvényben volt rendelkezését, amely szerint a jogerős marasztaló büntetőbírói Ítélet az abban eldöntött kérdés tekintetében az utóbb eljáró polgári bíróságra is irányadó, és hogy az utóbb eljáró polgári bíró csupán a megelőző felmentő ítélet ténymegállapításaihoz nincsen kötve. (V. 385., — 620., — 675., — 777., — C. III. 2417—1931. A 1^9 számú polgári döntvény értelmében most már a polgári bíróság az eléje vitt magánjogi igény elbírálásánál nemcsak a büntető bíróság felmentő ítéletének (az eljárást megszüntető határozatának), hanem elítélést tartalmazó ítéletének döntéséhez és ténymegállapításához sincsen kötve, — kivéve ha valamely különleges jogszabálynál fogva a magánjogi igény érvényesítésének jogalapja vagy feltétele a büntetőbíróságnak elitélést tartalmazó Ítélete. A döntvény indokolása szerint ugyanis a szóbeliség és közvetlenség elvéből folyik az az általános perjogi szabály, hogy minden bíróság önállóan bírálja el azokat a kérdéseket, amelyek a hatáskörébe utalt igény eldöntéséhez szükségesek. (VI. 472.) A 49. számú jogegységi döntvény értelmében tehát a polgári bíróság az előtte folyó per eldöntése szempontjából teljesen szabadon mérlegelheti a megelőző büntetőbírói eljárás során már elbírált összes ténykörülményeket, tekintet nélkül arra, hogy a kérdéses büntető Ítéletet rendes bíróság, vagy katonai büntető bíróság (VI. 1049.), — fiatalkorúak bírósága (V. 77.), avagy közigazgatási hatóság (rendőrbíróság) hozta. (VII. 302.) A döntvény a meghozatala előtt indított perekben is alkalmazást nyer. (VI. 1109., 1137.) Természetes azonban, hogy a most ismertetett döntvény sem lehet akadálya annak, hogy a polgári bíróság a büntető eljárásban felvett bizonyítás eredményét így is felhasználhassa és a büntető ügyben megállapított tényeket magáévá tegye, mert nincs olyan jogszabály, amely eltiltaná, hogy a polgári bíróság a tényállás megállapításánál meggyőződését valamely a feleket érintő büntető eljárásban beszerzett bizonyítékokból ne meríthesse (V. 1288., VII. 952., 302)