Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

— Perek egyesítése — 67 lan tényt állit, vagy valamely az ügyre tartozó tényt nyilván alaptalanul tagad, pénzbírsággal büntethető. Ez a jogszabály azonban csak peres ügyre vonatkozik és a végrehajtási eljárásban nem alkalmazható. (V. 114.) Azt az ügyvédet, aki a tárgyaló bíróval szemben tiszteletlen nyilatkozatot tesz, majd az emiatt használt rendreutasítást visszautasítja, ezért a rendzavaró viselkedéséért jogosan sújtható a Pp. 213. §-ban meghatározott pénzbírsággal. (D. T. I. 2214—1930.) A bíróság gondoskodni tartozik arról, hogy az ügy kimerítő tárgyalásban részesüljön (IV. 1142.), és ebből a kötelességéből folyóan tartozik a homályos vallomást tevő tanukhoz is a vallomás felvilágosítása és kiegészítése céjából kérdéseket intézni. (V. 808.) Ugyanebből folyik a bíróságnak az a kötelessége is, hogy az ügyvéd által nem képviselt felet köteles a bizonyítás módja és elmulasztásának következményei felől kioktatni. Az ügyvéd által képviselt féllel szemben azonban a bíróságot ilyen kötelesség nem terheli, (VI. 1107.) Szabálytalan a bíróságnak az az eljárása, ha jegyzőkönyvvezetőként fel nem esketett gépirónőt alkalmaz, ezt a jegyzőkönyvben fel nem tünteti és vele a jegyzőkönyvet alá nem iratja. Ez a szabálytalanság azonban nem tekinthető a felülvizsgálati bíróság által hivatalból figyelembeveendő feloldási oknak és ha a felek e szabálytalanság miatt nyomban fel nem szólaltak, úgy azt többé kifogás tárgyává nem tehetik. (C. V. 2632—1931.) Általában a hivatalból figyelembe nem veendő eljárási szabálytalanságok ellen a felek tartoznak a Pp. 223. §. értelmében nyomban felszólalni és amennyiben ezt elmulasztják, vagy észrevétel nélkül a tárgyalás folytatásába bocsátkoznak, úgy felszólalási jogukat elvesztik és a szóbanforgó szabálytalanságot többé fellebbviteli támadás tárgyává sem tehetik. (V. 113., — 1211., — VI. 604., — VII. 348.) Ugyanezek a szabályok alkalmazandók a téves jegyzőkönyvvezetésre vonatkozó panaszokra is. (C. V. 5622—1930.) B) Perek egyesítése. Az egymással összefüggő követelések iránt ugyanazon bíróságnál folyamatban lévő perek egyesítése a Pp. 233. §. szerint a bíróság belátásától függ, erre azonban a bíróság kötelezve nincsen, úgyhogy a kért egyesítés mellőzése eljárási jogszabály sértésnek nem tekinthető. (C. VI. 4883—1932.) Különböző perek kötelező egyesítésének csak házassági perek tekintetében van helye, amennyiben a H. T. 85. §-a értelmében a házassági bontóperekben a keresetet és viszontkere5*