Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

64 — Viszontkereset — követelés tekintetében indított perújítás sikerének valószínűsége címén felfüggesztette. (B. T. IX. 10. 460—1932.) Nincs akadálya annak sem, hogy az alperes ugyanazt a követelését különböző perekben is beszámítási kifogás tárgyává tehesse, mert a Pp. 412. §-a csak annak az ellenkövetelésnek beszámítását tiltja, amely egyszer már itéleti beszámítás tárgya volt, azonban ugyanannak az ellenkövetelésnek beszámítási kifogásként való puszta felhozatala az alperest a beszámítás jogától még meg nem foszthatja. (V. 1019.) Amennyiben a felperes követelése és az alperesnek beszámítási kifogásként érvényesített ellenkövetelése különböző jogviszonyból származnak és egymással össze nem függnek, a Pp. 389. §-a értelmében a bíróság a felperes kérelmére a kereseti követelés tekintetében részítéletet hozhat. (V. 724., — VI. 85.) A törvénynek ebbö'l a rendelkezéséből következik viszont, hogy olyan esetben, ha a felperes kereseti követelése az alperesnek még el nem bírálható ellenkövetelését meghaladja, úgy a kereseti követelésnek a beszámítási kifogásként érvényesített ellenkövetelést meghaladó részére a Pp. 388. §-át lehet alkalmazni és ebben az esetben a felperesi követelésnek a beszámítási kifogást meghaladó része tekintetében ezen utóbb említett törvényhely alapján lehet ugvancsak részitéletet hozni. (V. 724., — VI. 309.) Beszámításnak a végrehajtási eljárás alatt is helye van, kivéve, ha a beszámítandó ellenkövetelés más jogalapból ered és az adósnak a végrehajtás alá vonásról való értesítése után és a végrehajtás alá vont követelésnél később jár le, vagy ha az adós a beszámítandó ellenkövetelését csak a végrehajtás alá vonásról kapott értesítés után szerezte. (V. 398.) Beszámítható követelés alapján végrehajtás megszüntetési keresetnek is helye lehet (VI. 544.), azonban olyan esetben, ha a végrehajtás elrendelésére hivatott bíróság az előtte fekvő hivatalos adatokból kétségtelenül azt látja, hogy a végrehajtás útján behajtani célzott követelés fenn nem áll, ezt a körülményt hivatalból is figyelembevenni köteles. (VI. 1252.) Viszontkereset a per megszüntetése után többé nem támasztható. Ezz^l egyértelműnek tekintendő az is, ha a per perenkivül kötött egyezség folytán vesztette el jelentőségét, vagy perjogilag még csupán szünetelőbe tétetett, mert az alaki jognak az anyagi joghoz való viszonyára tekintettel, az alperes a pernek anyagi jogi értelemben történt megszüntetésével szemben nem hozhatja fel sikerrel azt, hogy a per az alaki jog szerint még megszűntnek nem tekinthető. {V. 543. B. T.) Amennyiben az elsőbíróság a kereset és viszontkereset elkülönített tárgyalását rendelte el és azt elkülönítve bírálta el, úgy a fellebbezési bíróságnak az elsőfokon még el nem dön-