Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)
62 — Kereset felemelése és leszállítása — szont a fellebbezési eljárás rendjén követelését az alperes háztartásában végzett háztartási munkájának ellenértékeként kivánta érvényesíteni, mert az utóbbi tény felhozásával a felperes a kereseti tényalapot annyira megváltoztatta, hogy annak következtében a perben érvényesített jog sem maradt többé ugyanaz. (C. III. 6142—1931.) Amíg az elsőbírói eljárásban a kereset az ellenfél beleegyezésével a Pp. 188. §-ban megengedett kereteken tulmenőleg is megváltoztatható, addig a Pp. 494. §. első bekezdése értelmében a fellebbezési kérelemben vagy ellenkérelemben a keresetet az ellenfél beleegyezésével sem szabad megváltoztatni. Azt a kérdést, hogy van-e keresetváltoztatás, a Pp. 188. §-a szerint kell megítélni. (V. 331., V. 1239.) A Pp. 188. §. 5. pontja értelmében nem tekintendő keresetváltoztatásnak az, ha a felperes az eredetileg követelt tárgy helyett utóbb beállolt változtatás miatt más tárgyat vagy kárpótlást követel. (VI. 661.) A most hivatkozott törvényhely alapján kifejlődött bírói gyakorlat értelmében azonban szükséges, hogy az a változtatás, amely miatt a felperes teljesítés helyett kártérítést kér, utóbb a kereset beadása után következzék be, vagy pedig hogy a felperes a per folyamán az alperes előadásából tudja meg azt, hogy a teljesítés iránti kérelme valami változás folytán tárgytalanná vagy lehetetlenné vált. (V. 256. — 778.) így pl. megengedett keresetváltoztatásnak fogadta el a Kúria, amidőn a felperes a keresetében természetben kiadni kért gépkocsialváz helyett utóbb annak pénzbeli értékét követelte azal az indokolással, hogy a gépkocsialváz az időközben forgalomba hozott uj típusok miatt elavult gyártmánnyá vált, (VI. 661.) —- úgyszintén, amidőn a felperes a természetben kiadni kért záloglevelek helyett kártérítést kért azon az alapon, hogy időközben ezeket a zálogleveleket a forgalomból teljesen kivonták. (V. 778.) Természetesen olyan esetben, amidőn a szóbanforgó változtatás nem utóbb a per folyamán következett be, hanem ezt a felperes már a kereset beadásakor is inmerte, úgy a kereset a most érintett alapon többé nem változtatható meg. (V. 256.) Hasonlóképen nem tekinthető tiltott keresetváltoztatásnak a kereset összegének felemelése, vagy leszállítása sem. (C. V. 1688—1932.) Amennyiben a felperes keresetét a perköltségekre szállítja le, úgy a keresetleszállítás folytán a per tárgya tekintetében a határozathozatalt ugyan mellőzni kell, mégis arra való tekintettel, hogy a perköltségek viselésének kérdése a teljes vagy részleges perveszteségtől függ, ezért ezek között a keretek között a bíróságnak a per érdemével is foglalkoznia kell. (VII 828.)