Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

50 — Státusper ékben — Valamely jog fenn nem állásának megállapítása iránti kereset ezek szerint nemcsak akkor indítható, ha valaki valamely joggal kérkedik, hanem akkor is, ha a felperes annak a veszélynek van kitéve, hogy az alperes a kérdéses jogot ellene érvényesíteni fogja, amikor tehát a felperesre nézve az ilyen megállapítási kereset szükségesnek mutatkozik. (VI. 868.) Valamely ténykörülmény bírói megállapítása céljából általábanvéve nincs helye keresetnek, kivéve olyan esetekben, amidőn ezt valamely törvény különös rendelkezése megengedi, így pl. a Pp. 130. §. alapján helye van valamely okii*at valódiságának vagy valótlanságának megállapítása iránt, — a Pp. 746. és 748. §. alapján viszont a holtnak nyilvánított egyén életbenlétének vagy elhalálozási idejének a holtnak nyilvánító ítélettől eltérő megállapítása iránt. (VII. 801. — V. 283.) Nem indítható azonban kereset annak megállapítása iránt, hogy valamely okirat alkálmas-e és ha igen, milyen nyilvánkönyvi jogok szerzésére, mert ennek a kérdésnek elbírálása a perenkívüli telekkönyvi eljárásra tartozik. (VII. 631.) A most ismertetett jogelvek alapján helyt adott pl. a Kúria valamely még le nem járt követelés átértékelhetőségének megállapítása iránt indított keresetnek. (VI. 420. — VII. 16.) Ezzel szemben azonban elutasította a Kúria a természetes apaság kimondása iránt indított megállapítási keresetet, mert ez a kérdés a felperes által követelhető tartás iránt indított perre tartozik és annak elkülönítve való megállapítása a felperes jogállapotának biztosításához nem szükséges. (VII. 1031.) Házasság felbontásának kérdésében az ilyen perek természetéhez képest megállapítási keresetnek nem lehet helye, még olyan esetben sem, amidőn a felek házasságát a volt tanácskormány szervei bontották fel, mert a 4038—1919. M. E. számú rendelet 4. §. értelmében ilyen esetben a házastársakat csupán az a jogosultság illeti meg, hogy a házassági per bírósága előtt érvényesíthessék ,,a házasság megszűnésével kapcsolatos következményeket", amelyeket akként kell megszabni, mintha a házasságot bírói ítélet szüntette volna meg. (VI. 1051.) A házasság semmisségének kimondása iránt azonban harmadik személyek is indíthatnak megállapítási keresetet akkor, ha a házasság már előbb megszűnt, amikor is tehát a H. T. 49. §. szerint semmisségi per már nem indítható. Amíg ugyanis a semmisségi perben hozott Ítélet mindenkivel szemben hatályos, addig a házasság megszűnése után indított ilyen keresetek nem esnek a H. T. 46. §-ában meghatározott semmisségi perek körébe, hanem ezek csupán egyszerű megállapítási pereknek tekinthetők, amelyeknek lényege abban nyilvánul, hogy a bennük hozott ítéletek nem feltétlen hatályúak, hanem csu-