Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

48 — Keresetlevél — Harmadik Cím. Eljárás az első folyamodású bíróságok előtt. I. FEJEZET. Keresetlevél és egyéb beadványok. A) Keresetlevél tartalmi és alaki kellékei. A Pp. 129. §. értelmében a keresetlevélnek lényeges kellékei: a felek meg jelölése, a jog előadása, amelyet a felperes érvényesíteni akar és a határozott kereseti kérelem. Azonban amíg a jogalap és a kereseti kérelem a Pp. 188. §. értelmében az alperes perbebocsátkozása után az alperes beleegyezése nélkül többé nem változtatható meg, addig a felperes személyében történhetik változás, mert a felperes jogutódja az alperes beleegyezésétől függetlenül, főbeavatkozási kereset nélkül is új felperesként beléphet a perbe. (C. VII. 645—1931.) A keresetben a jog alakszerű megnevezése nem szükséges, mert a jogállítást a kereset egész tartalmából kell megállapítani. Ebből következik, hogy a jognak esetleg tévesen történt megjelölése nem tekinthető a kereset lényeges hiányának, ha a kereset egész tartalmából meg lehet állapítani azt, hogy a felperes milyen jogot akar érvényesíteni. (C. I. 4418—1931. — VI. 598.) Nincsen perjogi akadálya annak, hogy a felperes ugyanegy keresetlevélben vagylagosan ellentétes kereseti kérelmeket is előterjeszthessen. (C. V. 5268—1930.) A kereseti kérelemnek azonban a marasztalás anyagi tartalma tekintetében mindenkor határozottnak kell lennie, aminek hiánya a határozatlan kereseti kérelem elutasítását vonja maga után. (VI. 1305.) Ugyancsak elutasítandó az olyan kereseti kérelem, amely a felperes jogállapotának biztosítására az alperessel szemben szükségtelen. Pl. az olyan jogviszony megállapítása iránti kereseti kérelem, amely jogviszony a telekkönyvből amúgyis kitűnik. (VI. 1275. — C. VII. 1730—1931.) Az a körülmény, hogy a kereset csak a felperes halála után adatott be, nem szolgálhat alapul a per megszüntetésére,