Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

32 — Cselekvőképesség — A K. T. 160. §-a értelmében a részvénytársaság a kereskedelmi cégjegyzékbe történt bevezetés és kihirdetés előtt létezőnek nem tekinthető. Ámde eltérő törvényes rendelkezés hiányában a részvénytársaság feloszlatásának és megszűnésének a cégjegyzékbe történt bevezetése és kihirdetése nem zárja ki a részvénytársaságnak a még elintézetlen vagyoni kérdések tekintetében fennálló perképességét. (IV. 1139.) Ugyanigy az alaptőke 30 százalékos befizetésének elmulasztása miatt nem lehet megtagadni a már bejegyzett részvénytársaságtól azt a jogot, hogy a követelését peres úton érvényesíthesse és a perben ügyfélként szerepelhessen. (C. IV. 1942.) Bár a részvénytársasági fióknak önálló perképessége nincsen, mégis amennyiben a per során az eredetileg felperesként fellépett fiók helyett maga a részvénytársaság is perbelépett és jóváhagyta a fiók perbeli cselekményét, úgy a per megszüntetésének nem lehet helye. (V. 382.) Amennyiben valamely pénzintézet a Pénzintézeti Központ útján történő önkéntes felszámolását határozza el, úgy az önkéntes felszámolás ténye a felszámoló részvénytársaság jogképességét és perképességét nem érinti. (VII. 745.) B) Perbeli cselekvőképesség. — Törvényes képviselet. A perbeli cselekvőképességgel nem biró személyek törvényes képviselőik útján léphetnek perbe. A Pp. 72. §-a értelmében a törvényes képviselet szükségességét az arra nézve fennálló anyagi jogszabályok szerint kell megítélni. (VI. 546.) A Pp. 75. §-ának utolsó bekezdése értelmében az alperes nevében törvényes képviselőjének felléptéig végzett és általa jóvá nem hagyott cselekmények hatálytalanok. (V. 228.) Mégis az a körülmény, hogy a felek valamelyikének törvényes képviselője mellőzve van vagy nincs igazolva, csak akkor szolgálhat okul a per megszüntetésére, ha a törvényes képviselő igazolásának hiánya nem pótolható, vagy ha azt a bíróság által a hiány pótlására kitűzött határidő alatt nem pótolják. Ilyen esetben tehát a bíróság a Pp. 75. §-a szerint köteles a felet a hiány pótlására felhívni és határozatát csak a felhívás teljesítésének eredményéhez képest, hozhatja meg. (C. II. 2325— 1931.). Amennyiben az alsóbíróságok részéről ilyen felhívás nem történt, a Kúria adott esetben a hiány pótlása és a felhívás kibocsátása céljából az alsóbíróságok ítéletét feloldotta. (C. I. 2682—1928.) Amennyiben viszont a már cselekvőképes és perképes peres fél helyett a perben annak korábbi törvényes képviselője járt el, ez a körülmény pergátló akadályul csak akkor szolgál-