Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

20 — Hatásköri kikötés — meghatározott bíróság legyen illetékes, addig hatásköri kikötés, esetében a törvény a feleknek választási jogot nem enged. (V. 1285.) A hatásköri kikötéssel a felek csak a szabad szerződési jogkörükbe tartozó kérdéseket érinthetik, ellenben a tetszésüktől nem függő közjogi jellegű szabályokat és alkotmányjogi biztosítékokat nem sérthetik. Nem zárhatják ki pl. teljesen valamely vitás magánjogi kérdés bírói úton való eldönthetését. (VI. 1330. ) Ugyanezen jogszabály alapján nem köthetik ki. pl. a felek a járásbíróság hatáskörét olyan perben, melyet a Pp. az értékre való tekintet nélkül törvényszéki hatáskörbe utal. (VII. 827.) A hatásköri kikötés nem hat ki az adás-vételi szerődés alapján zálogjoggal terhelt ingatlan új tulajdonosaira, mint jelzálogi adósokra, akik nem lettek személyes adósokká, még akkor sem, ha az ingatlan megszerzésekor módjukban állott a bejegyzés alapjául szolgáló okirat tartalmáról és az abban foglalt kikötésről tudomást szerezni. (IV. 1195.) A választott bírósági kikötés mint a rendes bírói eljárás alóli kivétel, szorosan magy arázandó,téhkt csak azok között a felek között nyerhet alkalmazást, akik között létesült. (V. 911.) Ha a választott bírósági kikötés pl. csak a kereseti követelés egy részére vonatkozik, úgy az egész elismert követelés érvényesítésénél a rendes bíróság hatásköre ellen ezen az alapon kifogás nem emelhető. (V. 255.) A választott bírósági kikötés érvényességéhez írásbeli fortiia szükséges, ez azonban különös alakszerűséghez nincs kötve. Történhetik levél és ellenlevél alakjában is, a lényeges csupán az, hogy az okiratban a felek mindegyike részéről kifejezett alávető nyilatkozat legyen. (VI. 1140.) Az ilyen kikötés érvényesen történhet pl. egyesületi alapszabályokban is, ha annak rendelkezéseit a másik fél kifejezetten elfogadta, viszont az előzetes elfogadás hiányát pótolhatja az is, ha a kikötést előzetesen alá nem iró fél keresetét a kellékhiányos okiratban meghatározott választott bíróság előtt indítja és ezzel a tényével a kikötés érvényességét elismeri. (V. 750.) Az érvényesen létrejött választott bírósági kikötés akkor is hatályos, ha a fél a kikötés tárgyát tevő követelését más jogcímbe burkoltan érvényesíti (V. 8.), — valamint ha a fél a választott bíróság hatáskörébe utalt követelését átértékelten érvényesíti. (VI. 513.) A tiszteségtélen verseny abbanhagyása iránti keresetek a felperes szabad választása szerint, — külön kikötés nélkül is, — megindíhatók a kereskedelmi és iparkamara választott bíróságra, vagy az illetékes rendes bíróság előtt. (D. T. H. 1202— 1931.) A kamarai választott bíróság előtti perlés azonban féltétlenül kizárja, hogy a sértett fél utóbb a rendes bíróság előtt