Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

— Társadalombiztosítás — 15 társadalombiztosítási bíráskodás útjára tartozik még akkor is, ha a követelést a felperes nem közvetlenül a törvény alapján, hanem valamely jogügylet (elismerés, egyezség) alapján érvényesíti (VII 598., — C. II. 7954—1930.), — úgyszintén akkor is, ha ezt a követelést nem a jogviszonyból közvetlenül jogosított fél maga, hanem annak jogutódja érvényesíti. (C. II. 3092—1931.) A most említett kártérítési perek azonban a társadalombiztosítási bíráskodás körébe csak akkor tartoznak, ha az ilyen igényt a biztosított alkalmazott a saját munkaadója ellen támasztja, ellenben nem tartozik ide az olyan kártéritésí kereset, amelyet valamely, bár biztosított alkalmazott, üzemi baleset alapján nem a saját munkaadója, hanem más ellen indít. (VI. 164.) (Nem a társadalombiztosítási bíróság, hanem a (rendes bíróság hatáskörébe tartoznak az országos gazdasági munkáspénztárnál biztosított munkásoknak üzemi balesetből eredő' kárkövetelései, mert az 1927.-XXI. i.-c. hatálya nem, terjed ki a mezőgazdaságra. (IV. 1444., V. 584.) Ezzel szebben azonban az 1927 :XXI. t.-c. 1., 3., 55. és 90. §-ai, valamint az 1932:IV t. c. 3. és 49. §-ai értelmében a bányamunkása knak a bányatársláda által fizetett nyugbért meghaladó kártérítési követelés irányi igénye nem a rendes bíróság vagy a bányabíróság, hanem a társadalombiztosítási bíróság hatáskörébe tartozik. (C. II. 882—1931.) A társadalombiztosítási bíráskodásról szóló és az 1932. évi május hó 1. napján életbelépett 1932 :IV. t.-c. 3. §-ának második bekezdése az 1907:XIX. t.-c. 82. §-án, illetőleg az 1921: XXI. t.-c. 90. §-án alapuló magánjogi kártérítési igény érvényesítését a társadálombiztosítási bíráskodás hatásköréből újból kivette és ismét a rendes polgári bíráskodás alá utalta. (VI. 123.) Az ilyen peren: megindításának a Pp. 180. §. 2. pontja szerint minősülő előfeltétele az, hogy a keresetindítást megelőzően jogerős büntetőitélettel legyen megállapítva az, hogy a munkaadó vagy megbízottja a balesetet szándékosan, vagy az 1927 :XXI. t.-c. 90.-ának második bekezdésében meghatározott különleges gondatlansággal idézte elő. (C. VT. 3719—933.) c) Országos földbirtokrendező bíróság. Az 1924:VII. t.-c. értelmében az ingatlanok földbirtokpolitikai célból történt megváltásával kapcsolatos kérdések és pedig úgy a megváltási ár kiegyenlítésével, mint a terhek rendezésével járó kérdések megoldása, a megváltási ár behajtására is kiterjedően, a rendes bírói út kizárásával végérvényesen az Országos Földbirtokrendező Bíróság hatáskörébe tartozik. (V. 930. H. B.)