Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

176 — Hagyatéki zárlat — reutasító végzés jogerőre emelkedik és erről a felek hivatalosan tudomást szereznek. A perreutasítási határidő záros és annak meghosszabbítása a bírói gyakorlat szerint nem foghat helyt. (V. 995., 996. Bp. tsz.) A végrendelet kihirdetése az örökösödési eljárás befejezésével nem függ össze és az Öe. 89. §-a értelmében az örökös öröklési igényét a hagyaték jogerős átadása után is, — az elévülési határidőn belül, — a törvény rendes útján szabadon érvényesítheti, akár résztvett a hagyatéki eljárásban, akár nem. (V. 987., 998, Bp. tsz.) A hagyaték átadása mindenkor a hagyatéki bíróságnak és nem a kir. közjegyzőnek a kötelessége. Ezért a kir. közjegyzőnek arra sincs joga, hogy amidőn a bíróságtól csupán az osztálykivonatok elkészítésére nyert megbízást, ezen a megbízáson túlterjeszkedve, hagyatéki tárgyalást tarthasson és ennek költségeit felszámíthassa. (V. 999. Bp. tsz.) Az Öe. 91. §-a értelmében a bíróság veszély fennforgása nélkül is elrendelheti a hagyatéki zárlatot, azonban a zárlat elrendelése egyedül a perreutasítás okából a bíróságra nézve nem kötelező és csak akkor foghat helyt, ha annak szükségessége és célszerűsége is fennáll. (V. 1000. Bp. tsz.) A peressé vált hagyatéki biztosításról és kezelésről való gondoskodást az érdekelt felek bármelyike abban az esetben is csak a hagyatéki bíróság előtt szorgalmazhatja, ha a kérdéses sérelem a végrendeleti végrehajtónak rendelkezésére vezethető vissza. (C. VI. 4139—1931.) A hagyatéki bíróság által kirendelt zárgondnok a bírói meghagyáshoz képest jogosult a hagyatéki ingatlanok kezelése körül eljárni, sőt arra is jogosult, hogy a kezelése idejében elkövetett birtokháborítás miatt a háborítóval szemben keresettel is felléphessen. (V. 916.) Az örökösödési eljárás természetéből következik az állandó bírói gyakorlatnak az a szabálya, hogy a hagyatéki bíróságnak az örökösödési eljárás keretében csak olyan határozata végrehajtható, amelyben a törvény szerint fizetésre kötelezhet. (Pl. közjegyzői ügygondnoki díjak fizetésére való kötelezés.) Ellenben az egyes felek között egymás irányában való kötelezettségének csupán a jogalapot állapítják meg, kényszerintézkedés, kielégítési végrehajtás alapjául azonban nem szolgálhatnak. (IV. 967. Bp. tsz.) B) örökösödési perek. Az öröklési igény érvényesítésére irányuló kereset még ha csak megállapításra irányul is, a Kúria állandó gyakorlata