Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)
12 — Illetménykövetélésék — szolgálati bálesetből eredő kártérítési igényei akkor is a rendes bíróság hatáskörébe tartoznak, ha a balesetet szenvedő közalkalmazott kárkövetelésének mértékét illetményeinek csökkentésében jelölte meg. (V. 7.) A Kúria 31. számú polgári jogegységi határozata értelmében a magyar államvasút alkalmazottainak nyűg díjköveteléseit polgári per útján érvényesíteni nem lehet. (V. 498., VI. 1273.) Ugyanígy közigazgatási hatáskörbe tartoznak a m. kir. állami vas-, acél és gépgyári alkalmazottak részéről felmondási illetmény és végkielégítés iránt támasztott igények is. (1930. Hb. 13—5.) Hasonlóképen az illetékes minisztérium, tehát közigazgatási hatóság döntése alá tartoznak a társadálombiztosító pénztári alkalmazottaknak szolgálati igényei is. (V. 254.), — valamint az állami kórházi alkalmazottak szolgálati igényei is, (V. 200.) Az 1896:XXVI. t.-c. a köalkalmazottak és katonai személyek nyugdíj és illetményköveteléseit bizonyos esetekben a m. kir. Közigazgatási Bíróság elé utalja. (V. 937. H. B., VI. 306., — 1933. Hb. 18—5.) A Közigazgatási Bíróságnak ez a hatásköre azonban a vonatkozó törvényes jogszabályokban a pozitív taxatios rendszer alapulvételével kimerítően van meghatározva, ami annyit jelent, hogy a Közigazgatási Bíróság hatáskörébe kizárólag azok a közigazgatási jogviták tartoznak, amelyeket az említett jogszabályok megfelelő körülirással kifejezetten oda utálnak. A Közigazgatási Bíróság hatásköre tehát a joghasonlóság elvének alkalmazásával ki nem, tágítható. (V. 936. H. B.) Feltétlenül közigazgatási hatáskörbe tartoznak a gazdasági és házi cselédek illeiménykövetelései (V. 938. H. B., VII. 898. H. B., — C. II. 2547—1930.) A gazdasági és házi cseléd fogalmi meghatározása szempontjából a Hatásköri Bíróság ügydöntőnek a szolgálati viszony belső tartamát tekinti és a cselédszolgálati jogviszonyt megállapíthatónak akkor tartja, ha a szolgálat háztartásbeli vagy mezőgazdaság körüli személyes és folytonos teendők teljesítésében áll. (VII. 899. H. B.) Nincs jelentősége tehát annak sem, hogy az alkalmazott cselédkönyv vagy munkakönyv nélkül állt szolgálatba, vagy pedig, hogy az alkalmazottnak a készpénzbéren és ellátáson felül bizonyos jutalékban is része volt. (VII.897. H. B.) Ugyancsak nincs jelentősége annak sem, hogy a cseléd a munkaadónak rokona volt-e vagy sem (VII. 893. H. B.), — avagy hogy a cselédet a munkaadó valamely árvaházból fogadta magához. (V. 939. H. B.) Ezzel szemben azonban pl. a rendes bíróság hatáskörébe tartozik:
