Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

— Fizetési meghagyás — 151 Nyolcadik Cím. Fizetési meghagyásos eljárás. A fizetési meghagyás ellen az ellentmondást annál a bíróságnál kell előterjeszteni, amely a fizetési meghagyást kibocsátotta. (III. 1384.) Kilencedik Cím* Fizetési meghagyás váltó, kereskedelmi utalvány, kötelezőjegy és csekk alapján. A Pp. 606. §-a a Kilencedik Címben szabályozott meghagyásos eljárá-st nem írja kötelezően elő, hanem a hitelező tetszésére bízza, vájjon a váltón, vagy hasonló okiraton alapuló követelését rendes per útján, vagy meghagyásos eljárás útján kívánja-e érvényesíteni. Ebből következik, hogy a meghagyásos eljárás mellőzéséből eredő költségtöbblet viselésére vonatkozólag is az általános szabályok irányadóak, amely szerint ezek a költségek is a pervesztes felet terhelik. (IV. 1111. Sz. T.) A Pp. 615. §-a értelmében ha a fizetési meghagyás ellen beadott kifogás visszautasításának esete nem forog fenn, úgy a beadott kifogás folytán a per felvételére és az ügy tárgyalására egyidejűleg tűzendő határnap. Ebből az is következik, hogy a váltóeljárásban a tárgyalás előkészítésének eddig a határnapig feltétlenül meg kell történnie. (IV. 1112. D. T.) A pótlás végett visszaadott és újból be nem adott beadvány úgy tekintendő, mintha egyáltalában be sem adatott volna és ezért ilyen esetben a pótlásra kitűzött határidő eredménytelen elteltével a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik. (V. 330.) Ha a felek között a váltó alapjául szolgált jogviszonyból eredő viták eldöntésére választott bírósági eljárás köttetett ki, úgy a váltóperben a bíróság nem teheti döntés tárgyává azt a kérdést, hogy a kereseti váltók alapjául szolgáló jogviszony alapján a peres feleknek egymás ellenében áll-e fenn követelése és milyen összegben. (V. 342.)