Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

— Fellebbvitel — 149 va perújító féllel szemben javára megállapított költségkövetelést a perújító fél ellenében beszámíthatja. (V. 887.) Az eset körülményeihez képest a perújítás sikere esetéiben a perújító fél ellenfele az alapper költségeinek megtérítésére is kötelezhető. Ez a szabály különösen olyan esetben JJkalmpzható, amidőn a perújítás alapjául szolgáló és sikerre vezetett bizonyítékokat a perújító fél éppen ellenfelének csalárd magatartása miatt nem használhatta fel korábban, — (VIL 1034.), — amely bizonyítás eredménye az újított perben felhozott új bizonyítékokkal együttesen mérlegelve a perújítás sikerét eredményezte. (C. IV. 1792—1931.) D) Fellebbvitel a perújitási eljárásban. A Pp. 574. §-a értelmében a perújítás kérdésében és a peres ügyben hozott határozatok ellen fellebbvitelnek annyiban van helye, amennyiben az illető bíróság határozata az alapperben megtámadható volt. (VII. 740., — B. T. IX. 13517—1930.) A Pp. 574. §-ának helyes értelme szerint az újított perben a jogorvoslatok megengedhetőségének kérdését az alapperben hozott határozatok időpontjában érvényben volt fellebbviteli szabályok alapulvételével kell elbírálni. (C. V. 5295—1932.) A Pp. 574. §-ának most felhívott rendelkezése az általános szabálytól eltérő kivételes rendelkezés lévén, szorosan értelmezendő. Ha tehát a perújító fél a perújítási keresettel más •olyan kereseti ké* elmet kapcsol össze, amely a perújítási keresőt fogalma alá nem vonható és a fellebbezési bíróság ezeket a különböző kereseti kérelmeket együttesen, közös ítélettel intézi el, azon az alapon, hogy az alapperben a fellebbezési bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak helye volt, a fellebbezési bíróság ítéletét nem a maga egészében, hanem annak csak a perújítási kereset felől rendelkező része tekintetében lehet felülvizsgálati kérelemmel megtámadni, míg az ítélet többi részének a megtámadhatóságára az általános szabályok irányadóak. (VII. 427.) Az alapperbeli ítélet alaki jogereje kizárja azt, hogy az újított perben hozott ítélet ellen használt fellebbvitel során az alapperben hozott jogerős ítélet tényállása ellen intézett panaszok helyessége az új eljárásban felülvizsgálat tárgyává tétessék. (IV. 1304.)