Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

Határidő számítása — 145 tott abba a helyzetbe, hogy a perújítási okot érvényesíthesse, (C. I, 5823—1929.) A most érintett tudomásszerzés a gyámság alatt álló kiskorúakra nézve a törvényes képviselő személye szerint bírálandó el. (V. 1043.) A perújítási okról való tudomás alatt azonban csak a biztos alapon nyugvó tudomás értendő. (IV. 1274.) Ezért tehát pl. az okiratra mint új bizonyítékra alapított perújítás esetében a perújítás határidejének a megkezdéséhez nem elegendő egymagában az okirat létezésének és tartalmának az ismerete, hanem szükséges az is, hogy a fél az okiratot bizonyítékul tényleg fel is használhatta légyen. Amíg tehát az okirat olyan személy birtokában van, aki azt femutatni nem köteles, addig a perújítási határidő a perújító féllel szemben meg nem kezdődik. ( C. VI. 925—1932.) Amennyiben a perújító fél a perújítási keresetet az alapperbeli ítélet jogerőre emelkedésének napjától számított hat hónapnál későbbi időben adja be, úgy keresetében tartozik valószínűsíteni azt, hogy a perújítási okul felhozott körülményekről csak később szerzett tudomást. (C. VI. 1915—1932.) Ilyen valószínűsítő körülmény lehet pl. a perújító fél igazolt betegsége is. (C. Hl. 3806—1931.) Az alapperbeli ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó perújítási határidő az alapperben hozott végítélet jogerőre emelkedésének napjával, illetőleg amennyiben az alapperbeli végítélet ellen a jogorvoslatnak (fellebbvitelnek, vagy ellentmondásnak) helye nincsen, úgy az alapperbeli végítélet szabályszerű közlésének a napjával kezdődik. (V. 447., VI. 1223.) A Pp. 563. §-ának abból a szóhasználatából, hogy a „végítélet" kifejezés mellé magyarázó toldást („ideértve a részítéletet is") iktatott: nyüvánvaló, hogy a törvény az alappert "•ogerősen még be nem fejező ítéletnek egyes kiszakított részei ellen, — habár az ítéletnek ezek a részei jogorvoslattal meg nem támadtatván, jogerőre emelkedtek is, — nem akart önálló perújítást engedni. Ebből következik, hogy perújítási keresettel csak az alappert végleg befejező jogerős ítéletet, illetve részítéletet lehet megtámadni, amiből az is következik, hogy a Bp. 567. §-ában megállapított perújítási határidőt csak az alappert véglegesen befejező végítéletnek} (részíléletnek) jogerőre emelkedésétől lehet számítani. (V. 145., VII. 446.) Az alapperbeli Ítélet ellen törvényes határidőben beadott és a töivény által ki nem zárt fellebbezésnek az ítélet jogerejére halasztó hatálya lévén, az ilyen fellebbezés visszavonása, vagy visszautasítása esetében a fellebbezésnek halasztó hatálya mindaddig fennáll, amíg a fellebbezés jogerősen vissza nem utasíttatott, vagy a fellebbezés visszavonása tudomásul nem vétetett. Ilyen esetben tehát a perújítási határidő is csak a felDr. Markos — Dr. Vincenti: Polgári eljárási jog II. 10