Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

— Perújítás új bizonyítékok álapján — 143 eredményezett elítélést, mint a bizonyítékok hiánya okából. (C. VI. 123—1931.) A Pp. 563. §-ának 11. pontja alapján viszont perújításnak olyan új bizonyítékok vagy új tényelőadás alapján van helye, amely az alapperben való felhasználás esetében a perújító fél részére az ügy érdemében kedvezőbb Ítéletet eredményezhetett volna. (C. VI. 4561—1929., C. VI. 4611—1932., C. VI, 5213— 1932.) A most hivatkozott törvényhely értelmében perújításnak az alapperben előadott vagy elő nem adott tény alapján egyaránt helye van, amiből következik az is, hogy minden olyan, — akár védekezés, vagy kifogás alakjában is előterjesztett, — kérelem alapján megújítható a per, tekintet nélkül arra, hogy a perújítás folyamán felhozott új tény az alapperben döntés tárgya volt-e vagy sem. (VI. 332.) Ugyanígy helye van a Pp. 563. §. 11-ik pontja értelmében perújításnak olyan új bizonyítékok alapján is, amelyek csupán kiegészítik az alperbeli tényállást akként, hogy a kiegészített tényállás mellett már nem alkalmazható az alapperben irányadóul vett anyagi jogszabály és ez okból a perújító félre nézve kedvezőbb döntés mutatkozik lehetőnek. (V. 811.) A Pp. 563. §. 11. pontjára alapított perújítás jogszerű célja az alapperbeli tényállásnak a megdöntése. Ebből önként következik, hogy az alperben beismert, vagy a felek által egye* zön élőadott tényekre új bizonyíték felhozása perújítás alapjául általában nem szolgálhat. (C. IV. 3516—1931.) Tjgyanígy nem lehet helye perújításnak azon az alapon sem, hogy az alapper bírósága az előadott tényeket nem mérlegelte vagy nem megfelelően mérlegelte. (C. IV. 3516—1931.) A most előadott jogelvek gyakorlati alkalmazása szempontjából pl. a Kúria adott esetben elfogadta a perújításul a kir. ügyészségnek egy az alapperben fel nem használt határozatát, mert a kir. ügyészség is bírósági szerv és mint ilyennek, a maga hatáskörében hozott határozatai nyilván a Pp. 563. §. 11. pontjában felsorolt határozatok fogalma alá esnek. (VI. 392.) Ugyanígy elfogadta a Kúria adott esetben perújítási okul azt az új tényállást, hogy a vitás tartozásból a perújító fél bizonyos százalékos engedményt kapott, amelyet az alapperben a bíróság nem vett figyelembe. (C. IV. 2209—1930.) Perújítási okul szolgálhat a többi között pl. az alapperben fel nem használt levél, (V. 500.), — vagy az alapperben nem foganatosított szakértői szemle (C. I. 7623—1930.), — amennyiben az ilyen bizonyíték az ügy érdemében kedvezőbb határozat hozatalára lehet alkalmas. Nem akadálya a perújításnak az sem, ha pl. a kereset alapjául szolgált váltó időközben már megsemmisítetett. (IV. 453.)